Nagyváthy Éva: Törley 1882–2007 (Budapest, 2007)

f'énves jövőjét megjósoló cikkében 115 gépkocsit számolt össze Budapesten. A 115 „mind egy szálig komoly, higgadt, felvilágosodott úriember" között természetesen Törley Józsefet is megtaláljuk, aki az országban negyedikként vásárolt autót. (Legelső, Pannard-Levassor márkájú kocsiját még 1895-ben vette.) A későbbiekben több márkát is kipróbált, míg egy „Peugeot-f'éle üzleti kocsit

1

', majd egy „Peugeot teherszállító" autót állított gyára szolgálatába. Gyula bátyjának írt leveléből tudjuk, hogy automobilján 1903-ban turistaként Monte Carlőba is eljutott! 1905-ben ismerkedett meg Benkő István mérnökkel, és közös, az automobil-ipart is érintő kutatásokba kezdtek. A kísérletek eredménye egy elektromos áramfejlesztő „battéria"' volt, amelyre szabadalmi igényeit Törley már 1906-ban, az újságokban közzétette. Minderről a Magyar Automobil Újság 1907. augusztus 20-i száma így tudósít: „Törleynek czélja a találmánnyal az volt. hogy egyi'észről általa az automobilizmust akarta valósággal új elektromos alapra fektetni, másrészről erős áramú központtal nem bíró vidéki városokban, kastélyokban és uradalmakban villamos világítást létesíteni. " További kutatást érdemelne, hogy e találmányból lett-e világszabadalom? Vagy egy elfeledett magyar találmánnyal vagyunk szegényebbek? A magyar feltalálók rögös útját Törley már nem járhatta végig. Több mint száz év távlatából még mindig talányok elé állítja az utókort e „százoldalú tehetség". A fenti jelzőt A Hét című politikai és irodalmi lap adta Törlcynek, pedig műszaki érdemeit nem is méltatták.