Nagyváthy Éva: Törley 1882–2007 (Budapest, 2007)

ff Szazoldalú tehetség Ez idáig csak a modern gépsorok és a világszínvonalon is korszerűnek tartott gyár berendezése alapján állíthattuk Törleyről, hogy kora technikai és műszaki újdonságai iránt érdeklődő gyártulajdonos volt. Többek között az Ipari öntudatunk ébresztői és munkáiéi című könyv „Törley József és társa Budapest" fejezetében olvashatjuk: „A gyártelep éigy legtökéletesebb műszaki berendezése, mint óriási méreteinél fogva, nemcsak hazánkban foglalja el a legelső helyet, hanem a külföld hasonló vállalatai között is, mint mintatelej) elismert, " Az ipartörténeti munkák (legyenek akár 19., akár 20. századiak) szinte kivétel nélkül kiemelik Törley műszaki kérdések iránti nagyfokú nyitottságát. Kortársai tudhattak arról, hogy a technológia területén a „degorzsálás"-nak - a pezsgő fagyasztással történő tisztításának - magyarországi bevezetése Törley nevéhez fűződik. Valószínűleg saját újításait (vagonemelő, ládagyártó gép) sem rejtette véka alá. Azt is beszélhették széltében-hosszában, hogy teherautót vásárolt - hiszen ő volt az első Magyarországon, aki ezzel eldicsekedhetett! Bár, ha jól meggondoljuk, kortársai ezen nemigen lepődtek meg. Az ugyanis szintén köztudott volt - legalábbis a legfelsőbb körökben -, hogy az 1890-ben alakult Királyi Magyar Automobil Clubnak ő volt az egyik alapítója. (A felső tízezerből verbuválódott klub elnöke gróf Szapáry Pál, alelnöke Törley József lett). Az exkluzív klub és a később vásárolt autók érdeklődését szenvedéllyé fokozták. 1903-ban, amikor az autózás még sportnak minősült, és nem közlekedésnek, a Nemzeti Sport a jármú