S. Nagy Anikó, Rédey Judit: Az utca képeskönyve. Kereskedelmi plakátok és korabeli kritikájuk (1885–1945) (Bpudapest, 2006)
mes gondolattól mindegyikük, bár az is bizonyos, hogy még mindig találkozunk itt-ott a régi sablonnal, a patetikus Hungária alakjával, aki kifejezéstelenül és drapériás ruhában szereti magyarjait. Ám a tervezőművészek java része által készített plakátok nem ilyenek: friss, nagy, egészséges foltok, megkapó gondolatok érvényesülnek bennük. (...) {Magyar Iparművészet, 1917. 290. o.) Nííííaí Pál, A plakát védelme A Kereskedelmi Kamara - igen helyesen - feliratban kérte a különféle hatóságokat, hogy az uccán kiragasztott hirdetéseket a rendőrség utján védje meg a csonkítás és piszkolás mindenféle nemei ellen. Abból indult ki a Kamara, hogy a fővárosi kereskedővilág, amely pedig igen jelentős összegeket áldoz az uccai reklámozás e nemére is, elszörnyűködve látja, hogy az értetlenség és vandáiizmus miként mocskolja be az alig egy-két napos hirdetéseiket is. A felirat egészen természetes, a tiltakozás jogos, mert hiszen minden jobbízlésű uccai járókelő látja azokat a gyerekes csínyeket, melyekkel leszaggatják, átfirkálják a legdrágább plakátokat is. Azt lehetne mondani: az uccai gyerekek világában egy külön tudomány fejlődött ki: az utánképző plakátrajzolás tudománya. Ez a virtuózság nem éri be azzal, hogy szép bajuszt és körszakállt ragaszt a habokból kiemelkedő sellő arcára, vagy vidám huncutkákkal ad más felekezeti színezetet a jámbor Kneipp-páternek, ez a művészet oly találékony, hogy betűket vakar ki a szavakból és újakat szúr bele, csakhogy valami felháborító malacság legyen a hirdetés szövegéből. Úgy tűnik fel, mintha a háborús és forradalmi idők iskolakerülő ifjúsága külön kültelki tanfolyamokon sajátította volna el e tudományt. S itt merül fel az a gondolat, hogy a romboló uccai gyakorlatok helyett nem volna-e jobb egészséges iskolai szellemmel oktatni a gyermekeket a plakát művészetére és megbecsülésére. Ha a tanítóink többet beszélnének egy-egy szép plakátról a beszéd- és értelemgyakorlat vagy a rajztanítás óráin, sokkal kevesebb szükség volna a rendőri beavatkozást sürgető beadványokra, mint így. A Kereskedelmi Kamara talán próbálja meg a fordított, de nehezebb utat: szerezzen tiszteletet, megbecsülést a jó plakátművészetnek a közönségben s az iskolákban, jó