S. Nagy Anikó, Rédey Judit: Az utca képeskönyve. Kereskedelmi plakátok és korabeli kritikájuk (1885–1945) (Bpudapest, 2006)

mes gondolattól mindegyikük, bár az is bizonyos, hogy még mindig találkozunk itt-ott a régi sablonnal, a patetikus Hungária alakjával, aki kifejezéstelenül és drapériás ruhában szereti ma­gyarjait. Ám a tervezőművészek java része által készített plakátok nem ilyenek: friss, nagy, egész­séges foltok, megkapó gondolatok érvényesülnek bennük. (...) {Magyar Iparművészet, 1917. 290. o.) Nííííaí Pál, A plakát védelme A Kereskedelmi Kamara - igen helyesen - feliratban kérte a különféle hatóságokat, hogy az uccán kiragasztott hirdetéseket a rendőrség utján védje meg a csonkítás és piszkolás mindenfé­le nemei ellen. Abból indult ki a Kamara, hogy a fővárosi kereskedővilág, amely pedig igen je­lentős összegeket áldoz az uccai reklámozás e nemére is, elszörnyűködve látja, hogy az értetlen­ség és vandáiizmus miként mocskolja be az alig egy-két napos hirdetéseiket is. A felirat egészen természetes, a tiltakozás jogos, mert hiszen minden jobbízlésű uccai járókelő látja azokat a gye­rekes csínyeket, melyekkel leszaggatják, átfirkálják a legdrágább plakátokat is. Azt lehetne mon­dani: az uccai gyerekek világában egy külön tudomány fejlődött ki: az utánképző plakátrajzolás tudománya. Ez a virtuózság nem éri be azzal, hogy szép bajuszt és körszakállt ragaszt a habok­ból kiemelkedő sellő arcára, vagy vidám huncutkákkal ad más felekezeti színezetet a jámbor Kneipp-páternek, ez a művészet oly találékony, hogy betűket vakar ki a szavakból és újakat szúr bele, csakhogy valami felháborító malacság legyen a hirdetés szövegéből. Úgy tűnik fel, mintha a háborús és forradalmi idők iskolakerülő ifjúsága külön kültelki tanfolyamokon sajátította vol­na el e tudományt. S itt merül fel az a gondolat, hogy a romboló uccai gyakorlatok helyett nem volna-e jobb egészséges iskolai szellemmel oktatni a gyermekeket a plakát művészetére és meg­becsülésére. Ha a tanítóink többet beszélnének egy-egy szép plakátról a beszéd- és értelemgya­korlat vagy a rajztanítás óráin, sokkal kevesebb szükség volna a rendőri beavatkozást sürgető be­adványokra, mint így. A Kereskedelmi Kamara talán próbálja meg a fordított, de nehezebb utat: szerezzen tiszteletet, megbecsülést a jó plakátművészetnek a közönségben s az iskolákban, jó

Next

/
Thumbnails
Contents