S. Nagy Anikó, Rédey Judit: Az utca képeskönyve. Kereskedelmi plakátok és korabeli kritikájuk (1885–1945) (Bpudapest, 2006)

propaganda-előadásokkal, akkor majd megelőzni s nem megtorolni lehet azt a bűnt, melyet plakátgyalázók elkövetnek. (Magyar Grafika, 1925. 11-12. sz.) Kiállítási hírek. A Vas-, Gép- és Háztartási Ipari Kiállítás vezetősége felkérte az Iparművészeti Társulatot, hogy egy pályázatot hirdessen a kiállítás művészi kivitelű plakátjára. A pályázat rendkívül eredményes volt, mert 48 művész 49 pályamunkával szerepelt. (...) Miután a pályázaton több mint husz elsőrangú munka volt, a döntést meglehetős hosszú megbeszélés előzte meg. A végén az első dijat, 480 pengőt, a zsűri Repcze Jánosnak, a második dijat, 320 pengőt, Szathmáry Istvánnak Ítélte, ezenkívül Tary Lajos pályatervét 160 pengővel jutalmazta. Az első dijjal jutalmazott frappáns pályaterv, mely egyszerűen a leghatásosabb, modern eszközökkel vetiti a szemlélő elé a kiállítás gondolatát. Annyira sikerült plakát, hogy a legjobb az eddigi vasipari kiállítási plakátok között. (MagyarVaskereskedő, 1927. 5. sz.) Plakátkiállítás. Antwerpenben nemrég egy plakátkiállítást rendeztek, mely nemcsak a legjobb mai nemzetközi plakáttermékeket, hanem a mult klasszikussá vált értékeit is bemutatta. Ezt a kiállítást a belga plakátművészek egyesülete rendezte. Ennek a kiállításnak igen érdekes eredménye volt. Kiderült ugyanis, hogy a legjobb plakátművészek ma a kis, alig méltányolt országokban élnek, nem a nagymultú, de üzleti grafikájukban lecsúszott világvárosokban. (...) A svájciak után a kritika a legjobbaknak a magyar és az osztrák plakát művészeit tartotta. (...) (Magyar Iparművészet, 1928. 35. o.) Dr. Mihályfi Ernő, A müncheni plakátkiállítás magyar mérlege Augusztus közepetáján nyílt meg Münchenben a nagy nemzetközi plakátkiállítás és néhány héttel a megnyitás előtt még úgy volt, hogy Magyarország nem vesz részt rajta. (...)