Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)
S. Nagy Anikó: Egy XVIII. századi aranymérleg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban
dénárban állapította meg a forint értékét. Corpus Iuris 1301-1678. Millenniumi kiadás., 27. Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei 1526-1657., Bp., 1975., 31. 28. U.a.: 48. 29. 1625: 39. tc. 3. §. Corpus Iuris 1301-1678. Millenniumi kiadás., 30. 1723: 68. tc. Corpus Iuris 1657-1740. Millenniumi kiadás. 31. Veit, Ludwig : Das liebe Geld. München, 1969., 71-72. 32. Alberti, Hans Joachim: Mass und Gewicht. Berlin, 1957., 185., Bild 53., Michel, Henri: Messen über Zeit und Raum. Stuttgart, 1965., Veit, Ludwig : i. m., U. a.: Handel und Wandel mit aller Welt. München, I960., Gumbel, H.: Deutsche Kultur vom Zeitalter der Mystik bis zur Gegenreformation. Potsdam, 1936., Steinhausen, Georg: Der Kaufman in der deutschen Vergangenheit. Leipzig, 1899. 33. Michel, Henri: i. m. 26., Gumbel, H : i. m. 70., Veit, Ludwig: Das liebe Geld, 72. kép. 34. U. о. 35. A Magyar Nemzeti Múzeum Jankovich-gyűjteményébó'l származó, 1612-es keltezésű mérleg dobozán a magyar éremsúly mellett „Hongers Dukát" megnevezés olvasható. A mérlegről: Méri István: i. m. 111-112., 27. jegyzet. 36. Veit, Ludwig: Das liebe Geld. München, 1969. 72. kép. 37. U. о. és Gumbel, H.: i. m. 71. kép. 38. Veit, Ludwig: Handel und Wandel mit aller Welt. München, I960., 38. 39. Rugina, Angel: i. m. 30. 40. E. D. Ebeling und P. H. E. Brodhagen: Gottfried Kristian Bohns Wohlefahmer Kaufman. Hamburg, 1789., I. 260., 339. II. 257., 265., 271., 287., 325. 41. Kőhegyi Mihály: Mária Terézia pénzértékesítési rendelete 1755-ből. NUMIZMATIKAI KÖZLÖNY 1969., 72. 42. Ebelin, E. D. : i. m. 340-341. 43. Dr. Harsányi Pál: Brassói aranyéremlelet. NUMIZMATIKAI KÖZLÖNY 1974., 723-724. 44. Horváth Tibor Antal: Adalékok a tízes aranyak forgalmához. NUMIZMATIKAI KÖZLÖNY 1961-62., 59. 45. ltsz. 71.97.1.1.-1.4. 46. Rugina, Angel: i. m. 334. 47. Alberti, Hans Joachim: i. m. 406. 48. Mellette egy másik kalapácsfej végének parányi, bizonytalanul kivehető részlete van csupán. A kalapács helyzetéből, méretéből, a pecsét egészéhez való arányából következtetünk a két kalapács jelenlétére. 49. Ballagi Aladár: Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve. ARCHAEOLÓGIAI ÉRTESÍTŐ 1883., 248. 50. Krizskó Pál: A körmöci régi kamara és grófjai. Értekezés a tört. tud. köréből. Bp., 1880. 8. 51. Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig. Bp., 1936., 327. 52. Kőszeghy Elemér i. m. 133. 53. Balogh Béla-Oszóczky Kálmán: A nagybányai ötvöscéh a XVIII. században. Művelődéstörténeti Tanulmányok. Bukarest, 1979., 124. 54. Balogh Béla-Oszóczky Kálmán: i. m. 84. kép. 55. Szigeti István: A Dunai Államok pénzrendszere Mária Teréziatói napjainkig. Bp., 1971., 15. 65
