Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

Értékesítési Szövetkezet plakettjei. A kereskedelmi dolgozók mozgalmát tükrözik a kereskedelmi alkalmazottak, köztük az 1894ben megalakult Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete érmei. A Kereskedő Ifjak Társulatának is bekerült a gyűjteményünkbe néhány érme. Az ország gazdasági életéről általános képet adó kiállításokat érmeken is végigkísérhetjük. Legkorábbi közülük, amely a FelsőMagyarországi Első Iparkiállítás alkalmából készült 1857-ben. Ezt követi a Szegeden tartott Ipar- Termény- és Állatkiállítás, majd a sort folytatja az 1879-es Székesfehérvári Országos Kiállítás érme. Az 1885-ös Budapesti Általános Kiállításon nemcsak a kereskedelem, hanem a vendéglátóipar is képviseltette magát. A millenniumi kiállítás érmei közül azt a példányt tartjuk a legértékesebbnek, melyet Kertész Tódor, budapesti nagykereskedő kapott az érdem jutalmául. A századelőn meginduló kirakatrendezés sikereit tükrözik a kirakatversenyek plakettjei. A reklám hatékonyságának felismerését pedig változatos éremanyag bizonyítja. Legkorábbi reklámérmünk Möhr Lajos Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcai divatáruüzletét hirdeti a 19. század második felében. Wisinger Mór régiségkereskedő érmének hátlapjáról megtudjuk, hogy „vesz a legmagasabb áron régi aranyat, ezüstöt régiségeket, régi pénzeket, bronztárgyakat". E csoportból szakmatörténeti jelentőségével kiemelkedik az I. Budapesti Nemzetközi Reklám Kiállítás (1927), művészi értékével pedig a Törley pezsgő plakettja. ad 3/b. Napjainkig elvezető éremanyag tükrözi a vendéglátás történetének egy-egy mozzanatát. A szállodás- és vendéglátóipar fejlesztéséért sokat tett a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete. Egyik portás, pincér és szakács figuráit ábrázoló érmük körirata a szakma igényességét fejezi ki: „Szakképzettség Fegyelem Szolgálatkészség Illemtudás". A gazdag hagyományokon alapuló magyar konyhaművészet fejlődését, szakácsaink hazai és nemzetközi sikereinek egy-egy állomását jelentik a konyhaművészeti kiállítások alkalmából elnyert érmek. A kiállítások az 1904-ben alakult Magyar Szakácsok Köre tevékenységével voltak szoros kapcsolatban. A társaság a Vigadóban 1914-ben rendezett kiállításáról a Pesti Hírlap a következőket írta: - „nemcsak az ínycsiklandó, a magyar szakácsipar fejlettségét hirdető legkényesebb gourmand-igénynek is kielégítő termékeket mutattak be, hanem társadalompolitikai szempontból is jelentős munkát végeznek, amennyiben a helyes táplálkozás alapelveit és a tömegellátás legcélszerűbb módjait is megismertették a közönséggel." E kiállítás hat érmét gyűjtöttük össze, melyeket nem tekintünk duplumoknak, hiszen kiváló szaGerbeaud Emil cukrásznak és feleségének 25 éves budapesti munkálkodásuk emlékére készített plakett (Fémes Beck Vilmos, 1909, bronz, 226x135 mm) 242