Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

vagy szűkebb körben (egy bizonyos kávéház, egy meghatározott városból, községből származó kávéházak stb.). A fototár jelentőségét két szempontból emelhetjük ki. Egyrészt hangsúlyoznunk kell, hogy találhatunk ugyan más közgyűjteményekben is a kereskedelem, vendéglátás történetéhez tartozó fotókat, ezek várostörténeti, építő-, díszítő- és berendezőművészeti kapcsolatuk miatt, illetve a társadalmi és társasági események révén fontosak. E képek viszonylag kis száma, illetve más múzeumok számukra fontosabb szempontok szerinti csoportosítása miatt azonban másutt szinte elsikkadnak, sokkal kevésbé hozzáférhetők mint nálunk. Másrészt: mi olyan fotókat is gyűjtünk, amelyeket kizárólag szakmatörténeti jelentőségük miatt más közgyűjtemények nem tartanak megőrzésre érdemesnek. Ezért keresnek fel gyakran tudományos kutatók, társmúzeumok munkatársai, illetve sok esetben ők irányítják hozzánk az újságírókat, televíziós és filmgyári riportereket, berendezőket, a belsőépítészeket vagy mai üzletek díszítésével, étlapok tervezésével megbízott grafikusokat, könyvükhöz vagy cikkükhöz képeket kereső írókat, jubileumi kiállításra készülő üzletvezetőket, tanulókat és pedagógusokat. így fototárunk a belső munkákon (kiállításrendezés, tudományos kutatás) felül ismeretterjesztő tevékenységünk egyik legfontosabb eszköze. A gyakori képválogatások az ún. „pozitívek" alapján történik. Az áttekinthetőség érdekében ezeket témák szerint csoportosítva tároljuk, de leltári számuk azonos a megfelelő negatívval (ha van ilyen), ezeket viszont számsorrendben tároljuk. így a kiválasztott pozitív negatívja könnyen kikereshető, hogy arról nagyítást lehessen készíteni. A „pozitív" szót azért tettük idézőjelbe, mert a fogalom többféle műfajt fed. Mindössze egyetlen dagerrotipiánk van, mely a fototechnika kezdetleges formája, s ezért különleges értéket képvisel. Az eredeti felvételeknél azok származási időpontja az értékmérő. Jelentős hányadot képviselnek a képes levelezőlapok. A reprodukciók, nagyítások nagy részét házi fotósunk készítette. Könyvtárunkban nem található művek ábrázolásai vagy kölcsönkapott fotók másolatai szerepelnek itt. Sok esetben ugyanis figyelemreméltó felvételektől tulajdonosuk nem hajlandó megválni, de megengedi, hogy reprodukciót készítsünk azokról. Idesoroljuk végül a képanyaguk szempontjából értékes újságkivágásokat. A film vagy üvegnegatívok zöme házilag készült felvétel, ideértve a leírókartonokra készülő tárgyfotókat is. Negatívjaink a meg nem szerezhető dokumentumokról, tárgyakról, képeslapokról készült felvételek. A vendéglátóipar-történeti fotogyűjteményben 321 diapozitív, 6139 méter mozgófilm, 11 627 negatív és 15 178 pozitív található, ez utóbbi szám nem tartalmazza a tárgyfotókat. A diapozitívek többsége olyan szakmatörténeti kép, mely előadások és kiállítások kiegészítésére, szemléltetésre szolgál. A mozgófilmek közül két tekercs múzeumunk egyegy kiállításáról készült színes film, ezeket a MOKÉP is vetítette, idegen nyelvű kópiáját külföldön is bemutatták. A többi mozgófilmet a Belkereskedelmi Minisztériumtól kaptuk, oktatási célokra készültek. A pozitív képeket 58 csoportba osztottuk, ezenbelül az a) budapesti, a b) vidéki, a k) külföldi, az E), illetve U) 1945 előtti, illetve utáni képeket jelez. A budapesti képeket az üzlet neve szerint, a vidékieket a helységnév szerint rakjuk ABC-sorrendbe. Ennek megfelelően minden képre pozíciószámot írunk. A 27/b/E jelzés pl. azt jelenti, hogy 1945 előtti vidéki szálláshelyről van szó. Ez megkönnyíti a válogatások során kiemelt képek visszasorolását, kiküszöböli a tévedési lehetőségek nagy részét. Ez a rendszer 3—4—5 jegyű számok alkalmazásával további szakosítást tesz lehetővé, így pl. már most kiemeltük a 27-es csoportból (szálláshelyek 228