Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

271-es jelzéssel) a fizetővendég-látással kapcsolatos képeket, melyeken a „lak", „nyaraló", „villa" stb. megjelölés alapján nem derül ki egyértelműen, hogy vendéglátóhelyről vagy magánházról van-e szó. Ugyanitt 272-es jelzéssel azt a néhány képet különítettük el, melyek karavánszerájt, fogadót, beszálló-, betérő- vagy bekötővendéglőt ábrázolnak, vagyis a szálláshelyek speciális típusait. Egy fotót természetesen különféle szempontok alapján több helyre is be lehet tenni. E tekintetben az a döntő, hogy azon mi dominál, illetve milyen szempontból jelent a kép különösképpen kuriózumot. Duplumok esetében lehetőségünk van arra, hogy ugyanazt a fotót több csoportba is besoroljuk, más fontos esetekben ezt utalócédulákkal oldjuk meg. Ez a rendszer eddigi munkánk során jól bevált, a keresett képek gyorsan megtalálhatók. Nézzük ezek után nagy vonalakban az 58 csoportot. 1-től 9-ig terjedő számokkal jelöltük a muzeológiával kapcsolatos ábrázolásokat. Intézményünk épületét, helyiségeit, kiállításait mutató képeken kívül idesoroljuk pl. a más közgyűjteményekben levő, de szakmatörténeti szempontból jelentős tárgyakról készült felvételeket, de tárgyfotót készítünk gyakran olyan jelentős eszközökről, szerszámokról, melyektől tulajdonosa nem hajlandó megválni. Külön csoportba emeljük ki itt a cégér- és cégtáblaképeket, emléktáblákról, síremlékekről, védett tárgyakról és üzletekről készült felvételeket. A 10-19. sorszámú csoportban van a történeti anyag idekerülnek általában a más helyre nem sorolható szakmatörténeti képek, az ipartársulatok, ipartestületek, Szakácsok Köre stb. szervezetek életét megelevenítő felvételek, várostörténeti, idegenforgalmi képek, a közlekedéssel, fürdőélettel, rokonszakmákkal, mezőgazdasággal, élelmiszeriparral kapcsolatos fotók, valamint a munkásmozgalom fényképes emlékei. A 20-26. számű csoportok a termelőmunkát ábrázoló képeket tartalmazzák. A konyhai és cukrásztermelés helyiségeit, eszközeit, gépeit, tevékenységét megörökítőket éppúgy mint készítményeiket. Sajnos igen kevés a raktárakról, mosogatókról, mészárszékekről, szociális helyiségekről készült kép. A 22—45. jelzésű csoportok, üzletek épületét, kertjét vagy belsejét, vagyis az értékesítést tárják elénk az alábbi főbb témakörök szerint: szálláshelyek, éttermek, vendéglők, sörözők, korcsmák, poharazók, csárdák, kávéházak, eszpresszók, cukrászdák, fagylaltozók, diák- és üzemélelmezés, gyors és önkiszolgálás, utasellátás, gyermekélelmezés, automaták, üdülők, mulatók, éjszakai szórakozóhelyek, és egyéb üzletek, pl. kaszinók, kioszkok, pavilonok, vigadók, illetve bisztrók, ételbárok, Mackók stb. Sok esetben jelentéktelen, szerény kis falusi vendéglátóhelyekről is készültek levelezőlapok, nem csak előkelő üzletekről!, és ezek gyakran egy-egy helyről fennmaradt egyetlen ábrázolásként értékelhetők, ugyanakkor a korra, szokásokra, színvonalra vonatkozó igen értékes képek. Itt gyűjtjük a háborús károkat bemutató, az inflációval kapcsolatos fotókat, végül azokat a képpárokat, melyek egy-egy üzlet tatarozás vagy átalakítás előtti és utáni állapotát mutatják. A 46-49. számú csoportok a szolgáltatásokká kapcsolatosak. A terítés, felszolgálás, szórakoztatás (műsorfotók, zenekarok, előadóművészek, játékok) témái mellett idesoroltuk a szakmai versenyek, vetélkedők fotóit is. Az 50-53. jelzésű csoportokban különböző személyek ábrázolásán van a hangsúly. Itt részben portrékat, családi és csoportképeket találunk, dolgozókét, tulajdonokét, híres vagy ismeretlen vendégekét, asztaltársaságokét. Idetartoznak a különféle eseményképek, valamint a szakoktatással kapcsolatos fotók is. 54-58. sorszámot kaptak az egyéb képek. A jellegzetes munkaruhákat jól mutató 229