Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

ételleírásai. Befejezésül a Kossuth-tészta 1860. évi receptjét említjük. 3. Az ún. aprónyomtatványok egy része ugyancsak kiegészítő, illusztratív szerepet játszik, másik részük azonban jelentős történeti forrásanyag vagy éppen levéltári jellegű, csak tárolástechnikai okok és bizonyos célszerűségi szempontok miatt látszott indokoltnak ezek elkülönítése. Az „aprónyomtatványok" egyébként nem a nagyságra, méretre vonatkozó kifejezés, csak arra utal, hogy általában egy-egy lapból álló, tehát nem több oldalas, fűzött, kötött kiadványról, nyomtatványról van szó. Az e csoportban levő nyomtatványokat 12 témakörben gyűjtjük és tároljuk. Az egyes témakörök a következők: a) Árjegyzékek, muzeális értékű vagy múzeumokra vonatkozó újságok vagy újságkivágatok és prospektusok, tsz árjegyzékek között nem a szinte kizárólag egyes cukrászdák viszonteladói kínálatát bemutatók a jelentősek, hanem azoknak a szállítócégeknek az árjegyzékei, amelyek berendezéseket, gépeket, szerszámokat, felszereléseket, csomagolóanyagokat ajánlanak, és ezzel sok esetben fontos adatokat szolgáltatnak a szakmatörténeti kutatásokhoz. Az újságkivágatok és prospektusok zömét a később ismertetett „szekrénykataszter "-ben gyűjtjük, itt csak a kiemelkedőbb jelentőségű példányokat emeljük ki, mint pl. a Pilvax 1842. évi hirdetését. E témakörben kuriózumokat jelentenek a vendéglátóiparosok által kiadott lapok, pl. a Grand Hotel Hungaria „Szálloda Ujság"-ja, vagy ugyancsak 1896-ból „id. Karikás Mihály kiállítási csárdájának heti jelentése" című „Irodalmi és vendéglői hetilap" néhány fennmaradt száma. b) A vendéglátóiparosok kevésbé éltek a plakátok költségees propagandalehetőségeivel, s így e gyűjteményünk a kereskedelemtörténetinek csak töredéke. A vendéglátóhelyek közül elsősorban az éjszakai szórakozóhelyek adtak ki plakátokat, emellett az idegenforgalommal, utazással, valamint rokon szakmákkal (pl. a söriparral) kapcsolatos példányaink vannak. E képes, rajzos plakátokhoz hasonlóan értékesek azok a szöveges hirdetmények, falragaszok, melyek hatósági intézkedésekről tájékoztatták a vendéglátó-iparosokat és a vendégeket, elsősorban háború, forradalom idején. A szórólapok zöme valamilyen alkalomhoz kötődik (üzletnyitás, áthelyezés, rendezvény, új szolgáltatás bevezetése stb.). c) Ebben a csoportban különféle köszöntések, üdvözlések (jó étvágyat, jó éjszakát, B.U.É.K., május 1., nőnap, karácsony, húsvét), meghívók, névjegyek, vendéglátó-iparosok által kibocsátott zsebnaptárak, emléklapok szerepelnek. Ezek közül általában díszes kivitelükkel és tartalmukkal is kiemelkednek a meghívók, ezenbelül is a szakmai rendezvényekre (pl. cukrászbál, pincérbál, kiállítások) szólóak. d) A gyakran művészi kivitelű ültetési kártyákat a terítékek mellett helyezték el, feltüntetve azon az ott ülő vendég nevét. A különféle megoldású ültetési rendek viszont nagy látszámú bankettek esetében segítettek a vendégnek, hogy helyét mielőbb megtalálja. Idesoroltuk a kétdimenziós táncrendeket is. (A háromdimenziósak a tárgyi gyűjteményben vannak). e) A vendéglátóiparral és az idegenforgalommal kapcsolatos bélyegek valamint cégbélyegző-lenyomatok közül a „Hotel Dunapalota" feliratú, rajzos, perforált szélű propagandabélyeg érdemel említést. Érdekes Aquila-Adler Adelina operaénekes útinaplója, melybe 1921 és 1930 közötti művészi körútjának minden hazai és külföldi állomásán egy-egy bélyeget ragasztott, és azokat az esetek többségében a szállodával bélyegeztette le. Az f) csoportban és a g) csoportban étkezési (ebéd, vacsora), élelmiszer-, belépő-, hely- és közlekedési jegyeket gyűjtöttünk. h) A térképeknek az utcanevek azonosítása, egyes üzletek helyének meghatározása 221