Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)

Borza Tibor-Dr. Draveczky Balázs-Gundel Imre H. Szűcs Gitta-Dr. Horváth Iván-S. Nagy Anikó-Dr. Thoma Lászlóné: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményei

sokszor alapítási évvel, gyárépületekkel, városképi rajzolatokkal. Különösen értékesek azok a példányok, amelyeken védjegy is van. Noha még a szépen litografált, gazdagon díszített bádogdobozok sem tekinthetők művészeti alkotásoknak, mégis észrevehető rajtuk a gyors reagálás a korszak általános ízlésváltására. Nagyon érdekes a szecesszió megjelenése az árudobozokon. Mivel a dobozok formája rendeltetésük miatt hagyományos maradt, a rajtuk megjelenő szecessziós díszítés így nyugodtabbnak, megfontoltabbnak hat, mint az iparművészeti tárgyakon. Hasonló gyorsasággal jelentek meg az 1920-as években a stilizált népi motívumok az árudobozokon és címkéken. Változatos az üveggyűjteményünk, melyekben különböző márkájú likőrös-, boros-, pezsgősüvegek, konzervek képviseltetik magukat. Gazdag a választék tejesüvegekből is az 1890-es évektől kezdődően. Igényesség és ízlés jellemzi az illatszeres formaüvegeket, védjegyes krémes- és szappanosdobozokat az 1930-as, 40-es években. Hogy apróságot is említsünk, cipőkrémesdobozból is gyűjtöttünk néhány jellemző példányt. A gyűjteményhatár a sokféleség ellenére sem a végtelen. 19. századi, vagy még korábbi anyag gyűjtésénél törekedhetünk a megmaradt teljességre, a későbbi tárgyaknál főleg a tipikus kerül a gyűjteménybe. Idegen eredetűeknél pedig eldöntő szempont, hogy Magyarországon forgalomban volt-e vagy sem. 6. Áruminták. Míg az árudobozok és üvegek zömmel az élelmiszer- és vegyianyag-kereskedelem köréből kerültek ki, az áruminták jelentős része az iparcikk-kereskedelem áruféleségeit képviselik. A textilkereskedelem damaszt- és szövetmintakönyvei, mintalapjai, a vasasszakma mintatáblái (bútorveretek, különféle szögek, apró vasáruk), az illatszer-kereskedelem mintadobozkái, festékminták alkotják e gyűjteménycsoportot. Ebbe tartoznak a kereskedelmi utazók mintakollekciói is. 7. Reklámtárgyak. A legváltozatosabb, mai reklámszakemberek számára is sokatmondó anyagot tartalmazó gyűjtemény csoport a reklámtárgyak csoportja. Tárgyait ötletgazdagság, használati érték, sokszor esztétikai igényesség is jellemzi. Tartalmilag két alcsoportra osztjuk, azokra a reklámtárgyakra, amelyekkel az emberek akarva-akaratlanul állandóan találkoztak bevásárlásaik színhelyén, az üzletekben, és az apróbb ajándéktárgyakra, melyekhez nagyobb vásárlásokkor jutott hozzá a vásárló. Az első alcsoport zömét a zománcozott pléh-, vagy az üvegre festett reklámtáblák alkotják, melyek általában egy-egy árucikket hirdetnek. Ezek az árukat népszerűsítő táblák az üzletek utcai falán, bent a boltban a falat dekorálva vagy pultok oldalára szegezve vonzották a szemet. A táblákat a gyáraktól kapták ajándékként a kereskedők. Rajzuk sokszor megegyezett a kor népszerű utcai kereskedelmi plakátjaiéval. Gyűjteményünkben előfordulnak olyan egyedi reklámtáblák különösen a festett üvegtáblák között —, melyeket kereskedők csináltattak. A gyűjtemény 216 reklámtáblája összesen 170 féle árucikket hirdet (egy jelentősebb termékről több megfogalmazásban is készült reklámtábla.) Nagyméretű reklámfigurák is készültek gipszből vagy papírmaséból. Közismert reklámként tartjuk számon a Flóra Első Stearingyertya és Szappangyár gipszből képzett gyertyapiramisát vagy a Diana sósborszesz plakátról is jól ismert papírmasé házikóját. Gazdag a választéka a használati reklámtárgyaknak, melyeken általában cégfelirat emlékeztet a kereskedőre: poharak, csészék, teáskannák, faliórák, hamu tálak, írószerek, fogasok, cipőhuzó kanalak . .. Kiemelésre méltó az az 1898-1903 között készült festett üvegpohár, mely az 1903-ban leégett Párisi Nagy Áruház épületét ábrázolja. 8. A kereskedelmi adminisztráció tárgyi emlékei. E gyűjteményrészben megtalálhatóak a 177