Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1982 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1982)
H. Szűcs Gitta: A Pesti Nagykereskedők Testülete
A két Iparrendtartás életbe lépése között eltelt években a hazai nagykereskedelem lehetőségei igen megnőttek. A szállítási eszközök technikai fejlődése folytán már a tömeges áruszállítás is lehetővé vált és ez elsősorban Pest áruforgalmát növelte. A meghatározott időhöz kötött vásárok rendszerét az állandósuló kereskedelmi forgalom váltotta fel. A kereskedelem jegyében fejlődő város az abszolutizmus ideje alatt az egész magyar államterület legnagyobb árupiacává vált. 3 1 A hazai nagypolgárság élére a pesti nagykereskedőknek az a csoportja került, mely erős, de nem sikertelen harcban állott az osztrák kereskedőkkel a vámhatárok eltörlésével egységesülő birodalom piacainak felosztásában. Az 1850. március 18-i szabályozás alapján megszervezett kereskedelmi és iparkamarák elsősorban a nagykereskedők érdekképviseleti szervezetei lettek. A Pesti Nagykereskedők Testületének köréből alakult meg 1851—53 között a Pesti Lloyd Társulat a Kereskedelmi Épületben, amely ettől kezdve viselte a Lloyd-palota nevet. A Lloyd Társulat — a kialakuló kapitalista viszonyoknak megfelelően — a kereskedőtestületeknek egy merőben új típusát képviselte a hagyományos kereskedői testületekkel szemben. Célja az egész pesti kereskedelem fejlesztése, a kereskedő polgárság társadalmi összefogásának megteremtése volt. 3 2 Hamarosan megindították a pesti kereskedelem német nyelvűségét tükröző Pester Lloyd című lapot is. A terménykereskedelem kiszélesedése következtében a vezetés a gabonakereskedők kezébe került. Ennek megfelelően hozták létre a Kereskedelmi Épületben 1854-ben az árutőzsde rendeltetésű Gabonacsarnokot, az 1860. február 26-i császári pátens alapján pedig 1864-ben a magasabb fokú, sajátosan nagykereskedelmi tevékenységen alapuló Áru- és Értéktőzsdét, amely később a Gabonacsarnokot is magába olvasztotta. A tőzsde első vezetőségébe a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Nagykereskedők Testülete és a Polgári Kereskedők Testülete választott négy-négy tagot. 3 3 A nagyobb eredménnyel járó kereskedelmi ügyletek fokozottabb rendszerezést, áttekinthetőséget követeltek, ehhez pedig tágabb körű szakműveltség kellett. Ez a felismerés tükröződött a Nagykereskedők Testületének 1856. január 15-i választmányi ülésén, ahol egy magasabb fokú kereskedelmi szakiskola felállítására tettek javaslatot. 3 4 A kezdeményezést a Polgári Kereskedők Testülete is támogatta és 1857. november 9-én már meg is nyitotta kapuit a Pesti Kereskedelmi Akadémia. Az ország — és gazdasági központja Pest — kapitalista átalakulásával párhuzamosan jöttek létre az ennek megfelelő intézmények is. A kereskedelem nagyarányú kibontakozása ellenére azonban a testületi nagykereskedők száma nem növekedett, sőt, csökkent. Az 1854-es 169 taglétszám után 1859-ben 148, 1867-ben viszont már csak 96 tagja volt a Nagykereskedők Testületének. Számuk nem követte arányosan az ekkor közel 200 ezer lakosú város fejlődését. Még szembetűnőbb az eltérés, ha az 1859-ben 510, 1867-ben viszont 633 - tizenkilenc féle szakmához tartozó - polgári kiskereskedővel hasonlítjuk össze. 3 5 Ennek okát egyrészről abban kereshetjük, hogy míg a városi lakosság növekedése egyre több üzletet hívott életre, addig a nagykereskedelem fejlődését nem elsősorban az új cégek alakulása, hanem a tőkeerő növekedése jellemezte. Másrészről az összes pesti nagykereskedő száma nem volt egyenlő a testületekben levőkkel: utóbbiak inkább a régi, patinás cégekből kerültek ki. Többen már a Lloyd Társulatba léptek be és a testületen kívüliek száma sem volt jelentéktelen. 1867-ben a 96 testületi nagykereskedő cégbejegyzésében szereplő árucikkek típusait összegezve azt találjuk, hogy a testületnek mintegy fele (44 tag) terménykereskedő számukat szaporítja 6 borkereskedő is. 28-an foglalkoznak váltó-, bank-, bizományi és 100
