Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Gundel Imre: A Múzeum menülapgyűjteménye

A vizsgált menülapok 45%-án ugyanis semmiféle ital nem szerepel.

144 Ez érthető azokban az esetekben, amikor az italok sora nem kötött, mindenki maga rendeli és fizeti italát, pl. napi menük, bálok, baráti találkozók, szilveszteresték stb. alkalmával, de előfordulhat ez egy feljebbvaló tiszteletére beosztottai által rendezett étkezésen

14

5 vagy kongresszuson is.

14

6 Mint említettük, megesik ugyan ilyenkor, hogy a menülapot italárlappal (sőt a borok jellemzésével)

147 egészítik ki, de ez igen ritka. Más esetekben az italok hiányát csak azzal magyarázhatjuk, hogy a megrendelő anyagi lehetőségei csak olyan egyszerű, hétköznapi italok rendelését engedték meg, melyek feltüntetését ha nem is szégyelte, de fölöslegesnek tartotta. Figyelembe kell itt venni, hogy a palackozott italok régebben aránytalanul drágábbak voltak, a hordós borok viszont nem jelentettek kuriózumot. Kivételesen találkozunk az „Ital tetszés szerint" szöveggel.

14

8 Képviselők Piknik Vacsora-Étrendjéhez sör és 2 féle bor tartozott, ezen túlmenően azonban egy külön oldalon „Behűtött pezsgők rendeletre" cím alatt tízféle pezsgőt soroltak fel ár nélkül.

14

9 Átmeneti megoldásként előfordul, hogy az ital fajtamegnevezése helyett csak általános megjelöléseket (pl. csak „sör" vagy „bor",

15

0 „Rothe und weisse Tisch weine",

15

1 vagy „Champagne hongrois"

15

2 használtak. Gyakran az ital származási helye sincs megjelölve: még nemzetközi konferencián is előfordul, hogy elegendőnek tartották a „Rizling", „Bikavér" szöveget.

153 Más esetekben a közelebbi megnevezés zárójelben szerepel :

15

4 Vin blanc (de Pannonhalma) Vin rouge (Burgund de Keczel) Vin de Champagne (Törley: Grand vin réservé) (Francois : Transylvania) A termőhely, a termelő, illetve palackozó nevének feltüntetése sok esetben a menülap származási helyének (ország) meghatározásában az egyetlen támpont. Egy menülapon a bortermelők neveit olvashatjuk, köztük a „von Kleinbauern" meghatározást.

15

5 Két menülapon a borok mellett a „Pincemesteri tanfolyam" megjelölés szerepel.

15

6 A termelő, illetve a töltő nevének feltüntetése mindenesetre ritkaságszámba megy.

15

7 Különösen jó évjáratok esetében a bor neve mellett a szüretelés évszámát is megtaláljuk akkor is, ha pl. csak 5 éves borról van szó.

15

8 A menülapokon azonban 12—90 éves borritkaságokkal is találkozhatunk,

15

9 valamint 53—123 éves konyakokkal.

16

0 Előfordul mint kormegjelölés a „Supérior Old Porto" is.

16

1 A nemzetközi szállodásegyesület (IHV) egyik londoni bankettjén 10 féle ital között 9, 10, 15, 18 éves borokat és 110 éves Grande Fine Maison (cognac ?)-t szolgáltak fel.

16

2 Végül olyan alkalmakkor, amikor az italok fejadagját a megrendelő maximálja, az egyes italok mennyisége is szerepel. Ilyenkor nyilvánvaló, hogy az ezt meghaladó esetleges fogyasztást mindenki maga fizette.

16

3 Az italok sorrendje az ételfogásokhoz igazodik. Csak kivételesen találkozunk olyan szabálytalansággal, mint pl. halhoz vörösbor,

16

4 vagy borok után, 265.