Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)
Gundel Imre: A Múzeum menülapgyűjteménye
sajthoz sör, 16 5 illetve egy helyen a pezsgő—bor—sör sorrend, mely talán nem egyezett meg a felszolgálás sorrendjével. 16 6 Egy-egy menülapon az italfajták száma szintén a fogásokhoz igazodik. Bármilyen hosszú is az ételsor, 8—9—10 féle itallal csak az 1900 előtti években találkozunk. 16 7 Az italok száma nagy általánosságban 1—2—3-mal kevesebb, vagy legfeljebb eggyel több, mint az ételfogások száma. Természetesen e téren is vannak kivételek. Érthető pl., hogy a Budafoki Állami Pince bankettjén 4 fogáshoz 9 féle italt adtak, 16 8 illetve egy másik alkalommal minden fogáshoz 2—2 féle bort. 16 9 A Magyar Törvényhozás két háza BNV-látogatásának menülapján 33 féle italt tüntettek fel, melyeket kóstolóként a kiállítók bocsátottak rendelkezésre. 17 0 A másik véglet az a menülap, melyen csak kadarka és szikrai víz, 17 1 vagy csak tramini és szegszárdi (sic!) szerepel. 17 2 Égyes menülapokon egyetlen italt tüntettek fel: csak sört, 17 3 vagy csak muskotályt, 17 4 vagy kizárólag tokaji asszút (sic!), még ha ez utóbbi 18 éves volt is. 17 5 Nem valószínű, hogy ezekben az esetekben valóban csak egy italt szolgáltak fel. Feltehetően csak ezt az egyet akarták kiemelni, vagy ez az egy ital propagandacélokat szolgált, vagy az egyéb italokat mindenki maga fizette. Van olyan eset is, amikor kevés fajta, de igen értékes italt szolgáltak fel. Egy menülapon pl. 9 fogáshoz csak 3 féle bort adtak, azok azonban 11, 15 és 22 éves ritkaságok. 17 6 Más alkalmakkor a sör után az egész menühöz végig pezsgőt szervíroztak. 17 7 Az is gyakran előfordul, hogy a pecsenyéig különféle italokat adtak, de azután — vagyis a pecsenyéhez, főzelékfogáshoz, édességhez, csemegékhez (sajthoz, gyümölcshöz is) — végig pezsgőt. 17 8 Csak kuriózumként említjük, hogy egy Nőegyesület-i banketten kizárólag vizet, 17 9 p X. Alkoholellenes Nemzetközi Kongresszuson, 1905-ben pedig ötféle alkoholmentes italt (Eaux minérales; Thé, citron; Limonades; Eau de fraises; Eau de framboises) szolgáltak fel. 18 0 Az italnevek között sok, ma már kevésbé ismert bortermőhelyet találunk. Ilyen pl. ábrahámtelki, 18 1 bársonyosi, 18 2 budaeőrsi, 18 3 budai sashegyi, 184 czétényi, 18 5 csombordi, 18 6 Château Gombás (vörös), 18 7 daróczi, 18 8 ecsédi, 189 grinádi, 19 0 keczeli, 19 1 kisécsi, 19 2, kisőrshegyi, 19 3 kőbányai, 19 4 magyarádi 19 5 (sziklabor is), 19 6 ménesi, 19 7 mokrai, 19 8 naphegyi, 19 9 nyúli, 20 0 sóstói, 20 1 strázsai, 202 sümegi, 20 3 szinyérváraljai, 20 4 tkáleczi, 20 5 tordasi, 20 6 vaáli, 20 7 vámos-mikolai, 208 védenyi, 20 9 és zamárdhegyi. 21 0 Ma már kevésbé ismert szőlő- vagy borfajták a badacsonyi vörös, 21 1 Bakator, 21 2 budai zöld, 21 3 Erdélyi tüzes aszú, 21 4 magyar Bordeaux, 21 5 magyar burgundi, 21 6 Ringató, 21 7 Rislingi, 21 8 Ruszti aszú, 21 9 és sziklabor kulacsban, 22 0 egy helyen a muskotály muskatály-ként szerepel. 22 1 Feltehetően a termelő nevét őrzi a „Magyary Kossá Rizling" 22 2 és a fehérborként szereplő „Plébános báró Kemény", 22 3 míg a vendéglős nevét találjuk a „Petánovits kedvence, blanche" elnevezésű bornál, 22 4 és a cég nevét a „Dunapalota pezsgő"-nél. 22 5 Egy kolozsvári menülapon találkozunk a „Murzi"-val, 22 6 viszont tűzoltóünnepélyen az „Asztali oltóelem" feltehetően a bor tréfás neve, 227 de érdekes ez a megjelölés is: „Csopaki kitűnő" (Csopaker Weisswein), 22 8. Az „1 puttonyos Tokaji" 22 9 és a „Tokaj 1 putt. 1880." 23 0 a mai száraz szamorodninak felelhetett meg. 266.
