Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)
Szántó Péter : Magyarország idegenforgalma a XIX. sz. második felében
A szórakoztatás érdekében a kiállítást szervező Országos Bizottság ajánlotta, hogy ünnep- és vasárnapokon „nyilvános produkciók rendeztessenek". Az országos tornaünnepélyt a főváros 600 forinttal segélyezte. 11 9 Katonazenekarok játszottak délután 5—10-ig, majd 6—11-ig. A kiállítás területén a csárdákba, vendéglátóhelyekre nemzeti zenekarokat szerződtettek. A hatalmas hangversenycsarnok és a hazánk szebb tájainak fotóit bemutató panorámaépület között telefon-összeköttetés volt, az előadott darabokat a panorámaépületben — a díj befizetése ellenében — hallgathatták. Ez volt eddig hazánkban — területére és jelentőségére nézve — a legnagyobb ilyen kiállítás. Az összes kiállítók száma — a pótkiállításokon résztvevőket is közéjük számolva — 11 879 volt. Gyönyörű látványt nyújtott esténként a kiállítás területe 143 ívlámpával, 1100 izzólámpával kivilágítva. 12 0 A kiállítás méreteinél azonban sokkal lényegesebb számunkra, hogy ezzel az eseménnyel kapcsolatban találkozhatunk először szervezett idegenforgalmi propagandával is. Ebből kivette részét a Városi Menetjegyiroda is. Vezetője heteket töltött külföldön, hogy társasutakat propagáljon és szervezzen. 12 1 A kiállítás előkészítésére létrehívott országos bizottság megszervezte, hogy a felhívások és hirdetések a Külügyminisztérium és a követségek útján külföldre is eljussanak. 12 2 Szerződést kötöttek a Morse Rudolf berlini hirdető céggel, amelynek közvetítésével külföldre is eljutottak a propagáló plakátok. Ezeken Benczúr Gyula rajza volt, a szöveg magyar, német, horvát, szerb, francia, olasz és angol nyelven készült. Ugyanez a cég, az európai országok 158 újságjában, mintegy 597 hirdetést adott fel. A Genzia Chiari milánói utazási iroda prospektusaiban s 40 olasz lapban hirdette a kiállítást, és az általuk rendezett — Budapestre irányuló — „kéjutazásokat". A svájci Ore-Furschli cég pedig (Europäische Wanderbilder; L'Europe illustrie; Illustrated Europe, Budapest című) látképeket, kiállítási épületek képeivel illusztrált füzeteket terjesztette. Ez az akció 2560 forintba (arany forintba) került a kiállítóbizottságoknak, s 1250 forinttal járult hozzá a fővárosi törvényhatóság. A Cook céget is sikerült bekapcsolniuk a propaganda hadjáratba. Lapjában (Cooks Exursionist and howe and foreign Tourist Advertiser) ismertette a kiállítást. 12 3 A megnyitás előtt (február végén) a sajtóiroda vezetője Bécsben, a külföldi hírlapvezetők klubjában tartott sajtótájékoztatón beszélt az előkészületekről, tablókkal, rajzokkal illusztrálva azt. ígéretet tett az előzékeny fogadtatásra. Azoknak a levelezőknek, akik nem tagjai a klubnak, szintén megküldték a kiállítás publikációit, és az Orell-Furschli cég által kiadott utazási vezérkönyvet. Az elnökség a megnyitó előtt külön levélben kérte Európa összes nagyobb lapját, küldjék el munkatársaikat a megnyitóra. A nyitvatartás időtartamára pedig magyar, német, francia, olasz nyelveken „Bulletint" (kőnyomatot) küldtek a külföldi lapoknak. E tájékoztató és propaganda tevékenységben a távirati iroda is részt vett. Nem kis mértékben ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy az európai sajtó rokonszenvvel írt a kiállításról. 12 4 Idegenforgalmi propagandát igyekeztek kifejteni a kiállítás látnivalóival is. Az egyik csarnokban tájképeket, a „turistákat érdeklő" tárgyakat helyeztek el, a Mattoni és Willi pavilonban pedig a budai termálvíz forrástermékeit, 234.
