Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)
Szántó Péter : Magyarország idegenforgalma a XIX. sz. második felében
földi szerényebb igényeket kielégítve. Úgyszintén a század utolsó két évtizedében nyitják meg kapuikat a később patinássá vált kávéházak, cukrászdák. Egy érdekes momentumra hívja fel a figyelmünket Victor Tissot: „A kávéházi élet itt jobban fejlődött ki, mint Bécsben. A hölgyek is ugyan úgy veszik ki belőle részüket, mint a férfiak." 10 2 Az étkezés nálunk különösen olcsó volt. Az utazók általában elégedettek az ízzel, a minőséggel, s a nagyobb szállodákban a kiszolgálással is. Legfeljebb a számukra furcsa ízek tűnnek fel nekik, de ezt sem kifogásolják : Lejöttünk az Angol Királynő szállóból, amelyet tökéletesebbnek találtunk, mint az úgynevezett királyi szállodákat. Az ebéd egy kicsit különös volt, de a szarvaspecsenye ribizli-kocsonyával, és a roszt bef körte kompottal, megöntve tarcali és tokaji borral, többet ér, mint a piláf, és a fenyőbogyóból főzött ital, melyet Konstantinápolyban naponta elénk tálaltak." 10 3 Külföldi hatásra honosodtak meg nálunk az orfeumok. Az első 1865-ben nyílt meg, de a nyolcvanas években érik csak el — egyesek — a világszínvonalat. A Millenniumra épült a közismert Ősbudavára, s a nyugat-európai mércével mérhető Somossy Orfeum. A nagy fejlődés azonban viszonylagos csak. Egy idegenforgalom fejlesztése érdekében készült mű szerzője, miután felsorolja, hogy mi minden található Budapesten a századfordulón, a szállodaiparról szólva így kesereg: „Nincs olyan szálloda, amely gazdag idegenek fogadására képes lenne." 10 4 A szervezett idegenforgalom kezdetei A nagy tömegeket érdeklő események irányították a figyelmet arra, hogy az emberek utazását, elszállásolását — egyszóval az idegenforgalmi tevékenységet — szervezetten kellene biztosítani. A vasutak még a szállásadó helyeknél is közvetlenebb kapcsolatban voltak az utazó tömegekkel, így általában tőlük indult ki az utaztatási, idegenforgalmi irodák szervezésének kezdeményezése. Az utazási irodák tevékenysége s az állam — illetve az állam által megbízott központi szerv — tudatos törekvése az idegenforgalom növelésére, megteremtette a mai értelemben vett, szervezettszerű idegenforgalmi tevékenység alapjait. Hazánkban ez a folyamat a XIX. század második felében indult. A század első felében a vásárok — elsősorban a medárdnapi — volt az a nagy jelentőségű esemény, amely rendszeresen nagy tömegeket vonzott Pest városába. A század második felére az ilyen jellegű vásárok jelentősége csökken, s előtérbe kerülnek a modern ipar fejlődését szolgáló iparmű- és világkiállítások. Az 1872-ben és 1879-ben megrendezett iparműkiállítás még csak belső idegenforgalmunkra volt hatással. 10 5 Az első olyan nagyszabású kiállítás, amely már külföldieket is vonzott — sőt, egyik célja éppen ez volt — az 1885. évi Országos Kiállítás volt. Előzőleg azonban már néhány esemény felhívta a figyelmet lehetőségeinkre. 231.
