Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)
Szántó Péter : Magyarország idegenforgalma a XIX. sz. második felében
lítik az idegenek (külföldiek) számára fenntartott vendégszobákat, és gondoskodtak szórakozási lehetőségekről, táncteremről, kávéházról, táncos rendezvényekről, estélyekről is. Statisztikáink azt mutatják, hogy ezeket a szolgáltatásokat —- vendégszobákat — valóban igénybe vették az idelátogató, gyógyulni vágyó külföldiek. 8 9 1890-ben Állandó vendég volt: Császár fürdő Margitszigeti fürdő Lukács fürdő Erzsébet sósfürdő Belföldi Külföldi 1095 57 884 71 670 47 764 18 Összesen : Átutazók: 1152 35 955 160 717 260 782 62 Ezek a számok azt is bizonyítják, hogy bármennyire is Európa szintű fürdőink voltak, ezt nem tudtuk kihasználni, hiszen — mint láttuk — a külföldi gyógyhelyeket 10—100 ezrével keresték a vendégek. A gyógyvizek rendezésére, fürdőink idegenforgalmának emelésére tett javaslatok sorra kudarcba fulladtak. 1883. január 4-én a balneológusok értekezletén kimondják: „...e kormány tulajdonát képező fürdőinknek már a jó példaadás kedvéért is a modern igényeknek megfelelő átalakítása és minta intézetekké való fejlesztése" a cél. 9 0 Ugyanebben az évben rendeletet is hoznak, amely előírta a minisztériumnak és a hatóságoknak posta és távíró állomás felállítását, a fürdőkhöz vezető utak jó karbantartását. A rendelet szerint az új építkezések a gyógyfürdőkben húsz év adómentességet élveztek. 9 1 Ezek a javaslatok és intézkedések azonban nem segítettek. 1890-ben megalakult az Országos Balneológiai Egyesület. Törvényjavaslat-tervezetük lényege, hogy a magyar fürdővállalatoknak adassék meg mind az a kedvezmény, ami az iparvállalatoknak és helyérdekű vasutaknak. A tervezetből nem lett semmi. A fürdő ügyet nem csak a jogi szabályozás, az anyagi eszközök elégtelensége, hanem a propaganda hiánya is hátrányosan befolyásolta. Az a propaganda, amelyet az ügy érdekében kifejtettek, nem volt elegendő az egyébként is kevéssé ismert ország gyógyvizeinek megismertetésére, az érdeklődés felkeltésére. Többen is belátták, hogy idegennyelvű, képes, tájékoztató jellegű műveket kellene kiadni, terjeszteni. E célból készült Bethlen András felhívása is, amelyet elküldtek a nagyobb fürdők tulajdonosainak. Válasz, képek kevés helyről érkeztek, s akár csak Bethlen más — a fürdőhelyek rendezésével kapcsolatos — elképzelései, az akció éppen a fürdőtulajdonosok miatt ítéltetett bukásra. 9 2 228.
