Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Szántó Péter : Magyarország idegenforgalma a XIX. sz. második felében

indultak, az utazás kényelmes volt. Május 1. és szeptember 30. között kedvez­ményes díjszabás van érvényben. Július 1-től augusztus 31-ig minden vasár­és ünnepnapon különvonatok indulnak, mérsékelt árakkal. 5 9 A hajózás a Balatonnál üdülőknek nyújthatott élvezetes szórakozást — természetesen megkönnyítette a partok közötti közlekedést is. A század­fordulón már tíz hajóállomást találunk a nagyobb településeknél, s a Balaton Gőzhajózási Rt. három hajóval, a „Baross"-sal, a „Kelén"-nel és a „Helká"­val bonyolította a forgalmat. 6 0 Siófok sekély, homokos partja mentén fejlődött az első számottevő für­dőhely. 1891-ben részvénytársasággá alakult, amely a vasút és a tó között megvásárolt örök áron 60 hold árterület. A részvénytársaság feltöltette a terü­letet, csatornázta, ellátta vízvezetékkel, parkosította és a kor színvonalának megfelelő fürdőtelepet létesített. A szállodák mögött villamos ívlámpákkal megvilágított korzó várta a nyári estéken sétálni vágyókat. A Sió és a JJullám szálló (45—45 szoba) mellett vendéglő, kávéház épült. A Központi Szálloda 50 szobájában, a Fogas szállóban, s a már felépült magánházakban szállhattak meg a vendégek. A fürdőzni kívánóknak egy 160 kabinnal felszerelt nagy, s 20 kisebb fürdőház állt rendelkezésre. A nagy fürdőházat felnőttek 60 fillérért, gyermekek 30 fillérért vehették igénybe. A szórakozási lehetőségek: tenisz, térzene, tánc és hangversenyesté­lyek, kerékpározás, lovaglás és lóversenyek voltak. Siófokon van gyógyszer­tár, posta, távírda, vasút, gőzhajó és telefon. 6 1 A könyvből megismerhetjük a Balaton-part minden fürdőhelyének szál­lás, közlekedési, fürdési és szórakozási lehetőségeit. Siófok és Keszthely, vala­mint Balatonföldvár a legfejlettebb e helységek közül. Balatonföldváron 3 szál­lodát találunk, összesen 90—100 szobával s 49 nyaralót. Érdekességként ha­tott a 23 méteres kilátótoronnyal ellátott vendéglő. Földvár, a déli parton Sió­fok után a legjelentősebb fürdőhely volt. 6 2 Az északi parton levő fürdők közül a hétezer lakosú Keszthely — Bole­mann leírása szerint — nyaralótelep, „amelyet évről-évre fokozódott mérték­ben keresnek fel az idegenek, de mindazon esetekben, amelyekben a Balaton használata ajánlható, Keszthely is jó szolgálatot fog tenni." "Találunk két ele­gáns szállodát, a Hullám-ot és a Balatont, az elsőben vannak az étkezőhelyi­ségek, a kávéház stb. A szállodák előtt gyönyörű virágos kert, és a parti sé­tány terül el. Jobbra a szállodáktól hat fürdőház, egy-egy kis mesterségesen feltöltött szigetecskével." 6 3 E leírást kiegészítve Sági János adataival: a „Balaton"-ban földszintes szoba, egész idényben 120 Korona; két ágyas, kilátással 240 Korona; egy­másba nyíló két szoba 480 Korona; míg egy ágy naponta 80 fillér volt. 6 4 Az akkori belföldi igényeket a felszereltség kielégítette, ha azonban a nyugat-európai fürdőhelyekkel hasonlítjuk össze, bizony szegényes. Ez tükrö­ződik Szerdahelyi Ágost mondataiban, aki Németországot járva így sóhajt fel: „A mi Balatonunk kb. ugyanolyan távolságban van Budapesttől, mint a Sta­rubergi tó Münchentől, de mikor lesz a mi Balatonunk olyan, mint a Staru­bergi tó képe?" 6 5 224.

Next

/
Thumbnails
Contents