Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Szántó Péter : Magyarország idegenforgalma a XIX. sz. második felében

Gyógyvizeink Hazánk másik nagy idegenforgalmi lehetősége, a gyógyvizek kihasználása volt. A kor divatjának is jobban megfelelt a melegvizű gyógyfürdőzés, mint a tavi vagy tengeri fürdő. A Balaton partján találjuk a kor egyik legdivatosabb gyógyfürdőjét, Balatonfüredet. Vendégeinek száma 1846-ban 1500—2500 között volt. A Bach-korszakban természetesen csökken a vendégjárás, de Ferenc József 1857. évi látogatása után ismét divatossá válik. A kiegyezés után a Tihanyi apátság — mely a fürdő birtokosa volt — felépíti „legújabb házát", ahol már gőzfürdőt, szénsavas márványmedencét is találunk. Lecsapolták a Balaton partját, s helyébe gyönyörű, fákkal övezett sétaúton, a Deák Ferenc sétányon andaloghat a romantikát, s a természet szépségét kereső üdülő. 1879-ben gyogyterem épül, 1894-ben az Ipoly szálló.

6

6 Igaz, Victor Tissot itt jártakor két szállodát talált. A vendégek — megállapítása szerint — egészségesek voltak, nem gyógyulni, hanem szórakozni jöttek ide. "Az orvosok a tétlenségtől elhíznak, míg pácienseik éjszakai, holdfényes hajókirándulásra járnak."

6

7 Tissot kissé túlzottan is szegényesnek látja Füredet. Tény, hogy közel sem versenyezhet az ismert, nagy gyógyfürdőkkel. "Az a megállapítása azonban, hogy még kezdetleges állapotokat sem talált itt, túlzás. A századfordulón a fürdőházat fedett, fűtött út köti össze a „Grand Hotel", a „Klotild" és az „Erzsébet" szállókkal. Összesen 840 szobát tudtak a vendégek rendelkezésére bocsátani, s a szórakozási lehetőségek: színház, térzene, tánc, zene-estélyek, gőzhajók, jachtok voltak.

6

8 A Balaton melletti másik gyógyfürdő, Hévíz messze elmaradt Füred mögött. Igaz, ahhoz viszonyítva, hogy a század 20-as, 30-as éveiben itt még semmi sem volt, némi fejlődést tapasztalhatunk. Felépítettek 30—40 kabint, s kb. 80 szoba várta Hévízen a vendégeket. „Némely kabinban lebocsátókészülék is van, mellyel olyan beteget, ki állni, járni nem tud, a vízbe lebocsátanak, s ismét felhúzatják."

6

9 Az ország gyógyvizeit propagáló Czyzer Cornél elégedetlensége Hévízzel szemben így nyilatkozik meg: .. .„nagyot vártunk, de reményünk csal. Pedig ez a több holdnyi... szép tó... nagyobb szabású intézetet érdemelne itt."

70 De elégedetlenségének ad kifejezést a többi gyógyfürdővel kapcsolatban is. „Milliókra rúgnak azok az összegek, amikbe mai nap hazánk lakóinak egy nyári fürdőzése és nyaralása kerül... mily jó volna a hazánkra... ha sikerülne nem csak ezen milliók nagy részét itthon tartanunk, hanem még a külföld fürdőzőinek nagy részét is ide vonzanunk... Kevés ország van Európában, amelyben ehhez való feltételek annyira megvolnának, mint nálunk."

7

1 „Például hozzuk fel Lengyelországot. A hazafias lengyel arisztokrácia ezelőtt néhány évvel fogadást tett, hogy rövid idő alatt, a kényelemben, csínyban, bizony meglehetősen szűkölködő lengyel fürdők ma a tömeges pártolás által a külföldi elsőrangú fürdők sorába emelkedett."

7

2 Ebben az időben az idegenforgalom nagy bevételeit éppen a divatos fürdőhelyek kapták. 1850 és 1892 között Vichy látogatóinak a száma 6800-ról 60 000-re ; Aux-les Bains-é 4000ről 29 000-re nőtt. 1870 és 80 között ugyanebben a városkában 9 új szálló nyílt, 1500 ággyal.

7

3 E néhány adat is mutatja, a rohamos fejlődés nálunk 15 Évkönyv 225