Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

H. Szűcs Margit: Az egykori magyar kereskedelmi múzeum és kereskedelemtörténeti gyűjteménye

tőrökből álló gyakorlati intézménnyé akarta átszervezni, nagyobb állami támogatást követelve a Múzeumnak és több fizetést hivatalnokainak.

2

2 1918 januárjában Szterényi József — az 1905. évi emlékirat szerzője — lett a kereskedelemügyi miniszter. Az Andrássy köréhez tartozó közismerten németbarát politikus minisztersége egyébként a polgári forradalom előtti utolsó kormány jobbratolódásával volt kapcsolatos. A kereskedelemügyi miniszter március elején felszólította az ország összes kereskedelmi kamaráját, hogy a múzeum átszervezésére tegyék meg javaslataikat. A Budapesti Kamara előterjesz10. kép. Cédulakatalógus és kataszter a M. kir. Kereskedelmi Múzeumban tését Gyömrei Sándor, a kamara titkára dolgozta ki. Gyömrei visszatekintve az 1905-ös Szterényi-féle emlékiratra, teljesen annak koncepcióját követte. Alapos áttekintést adott a múzeum történetéről, annak immanens kettősségét elemezve így írt: „Szinte közhely számba megy az a megállapítás, hogy a magyar királyi kereskedelmi múzeum ...főleg túlságosan hivatali jellege miatt, már régóta nem áll a helyzet magaslatán... Nincs oly intézmény a világon, amelyben az állami, a hivatali jelleg és az üzleti jelleg oly élesen összeütköznék és ...ellentétessége oly szembetűnően mutatkoznék, mint a Kereskedelmi Múzeumban." Az intézmény bürokratizmusát bírálva kijelentette: „a Múzeum jelenlegi alkatában nem több .. .mint a kereskedelemügyi minisztérium kivitelfejlesztési politikájának végrehajtó eszköze." Ezt megváltoztatandó, Gyömrei behatóan foglalkozott a felügyelőbizottság újraszervezésével, mellyel a múzeumnak újból egyesületi jelleget kívánt adni.

2

3 A múzeum nevét „Országos Kivitelfejlesztési Hivatal"-ra akarta változtatni, „azt hisszük, — írta — ma199.