Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

H. Szűcs Margit: Az egykori magyar kereskedelmi múzeum és kereskedelemtörténeti gyűjteménye

9. kép. A M. kir. Kereskedelmi Múzeum könyvtára tárát, az intézet nyilvános újságolvasó termét és könyvtárszobáját. (9—11. kép.) A fényképes ismertető nem mutatja be a kereskedelemtörténeti gyűjteményt, a múzeum 1913. évi tájékoztatója azonban ismerteti, a felsorolt szolgáltatások között nyolcadik helyen „Kereskedelemtörténeti múzeum" címen. A gyűjtemény ekkor 4553 darabból állt és „leltári" értékét 20 674 koronára becsülték.

2

0 *** Az első világháború kitörése a gazdasági élet egyetlen ágában sem okozott olyan nagy átalakulást, mint a külkereskedelemben és így alapjában érintette a Kereskedelmi Múzeum működését is. Tevékenysége ekkor a kényszergazdálkodás, a háborús kiviteli tilalmak adminisztrációjára korlátozódott. Egyre szükségszerűbb átszervezését a kereskedelmi érdekeltségek több irányból sürgették. E kérdéssel foglalkozott Kovács Gyula igazgató munkája is, mely a múzeum háború miatt „megbénult szervezetének" létjogosultságát védte és a már többször elhangzott vád; a bürokratikus ügyintézés ellen védekezett. Kijelentette, hogy az intézet vezetősége nem áll útjában az érdekképviseletek kívánsága szerint felállítandó állandó tanács megszervezésének.

2

1 A háború vége felé több reformjavaslat látott napvilágot, valamennyi az államnak e hivatalos kivitelfejlesztési intézményét a háború után meginduló gazdasági versenyre akarta felvértezni, nem számolva természetesen a háború elvesztése után előállott valódi helyzettel. Egy 1917. évi kiadású, a kivitel kérdéseivel foglalkozó kamarai tervezet pl. a Kereskedelmi Múzeumot expor198.