Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

H. Szűcs Margit: Az egykori magyar kereskedelmi múzeum és kereskedelemtörténeti gyűjteménye

dők rendelkezésére. A szomszédos 22. szám alatt a múzeum háziipari bazárja 1894 elején kezdte meg az árusítást. A keleti mintatárat 1895-ben állították fel. Rendszeresen gyűjtötték a hazai cégek árjegyzékeit. A kiállítók névjegyzé­két már 1888-ban kiadták, majd „Kiviteli Czimtár" néven — sokszor kibő­vítve — idegen nyelveken is megjelentették. A múzeum időszakos szakkiállí­tásokat is rendezett, ezekről katalógusokat bocsájtottak közre. Időleges „Köz­ponti Értesítő" mellett hetilapot is indítottak 1891-ben „Kereskedelmi Közle­mények", 1894-től kezdve pedig „Magyar Kereskedelmi Múzeum" címmel. ** * 1896 a millennium éve volt. Az ország fennállásának ezredéves évforduló­ját ünnepelte, minden anyagi és szellemi erejét ennek szolgálatába állítva. Az egyébként is konjunktúrát teremtő előkészületi időszak a dualizmuskori Ma­gyarország gazdasági virágzásának csúcspontját jelentette. A Városligetben rendezték meg a nagyszabású kiállítást, mely a nemzeti-történeti gondolat je­gyében fogant. Ennek talaján született meg az első hazai országos jellegű ke­reskedelemtörténeti gyűjtemény is, amelyet a kiállítás bezártával a kereske­delmi múzeum vett át. A millenniumi kiállítás úgynevezett V. csoportja; a kereskedelem-, hitel­és pénzügy témája külön — azóta lebontott — épületben kapott helyet, mely már külsőleg is jelezte rendeltetését. A kor történeti-eklektikus stílusának meg­felelően a középkori magyar kereskedőházak motívumait mutatta be. (2. kép.) 2. kép. A Millenniumi Kiállítás kereskedelem-, pénz- és hitelügyi csoportjának épülete 190.

Next

/
Thumbnails
Contents