Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

H. Szűcs Margit: Az egykori magyar kereskedelmi múzeum és kereskedelemtörténeti gyűjteménye

megszervezésének legfontosabb eszköze a kereskedelmi múzeum lett. Sorra alakultak meg árumintatárakkal egybekötött kirendeltségei: először a Monarchia által megszállt tartományokban, majd az egész Balkán félszigeten, sőt Törökországban is. A fontosabb helyeken állandó kereskedelmi tudósítókat és ügynököket is alkalmaztak, annál is inkább, mivel a Monarchia konzulátusainak működése — magyar szempontból — nem volt kielégítő. A kirendeltségek létesítésével kapcsolatos a múzeum szervezetében beállt újabb lényeges változás: az állami és az üzleti tevékenység szétválasztása. A múzeum ekkor már lényegében állami intézmény volt, így kirendeltségeinek anyagi kockázattal járó hatáskört adni nem lehetett. Ezért a kereskedelemügyi miniszter szerződést kötött a Magyar Kereskedelmi Részvénytársasággal a kirendeltségek vezetésének átvételére, e bank adta ezután az üzletkötésekhez szükséges tőkét. Az új szervezeti szabályzattal

7 az intézmény neve Magyar Kereskedelmi Múzeum lett, élére pedig a korabeli magyar kiállításügy egyik szaktekintélye, Ráth Károly került.

8 A városligeti Iparcsarnok épületét ebben az időben „Kereskedelmi Múzeum"-ként emlegették. (1. kép.) Az első magyar idegenforgalmi lap — látnivalók c. rovatában — a múzeumok között másodikként, a Nemzeti Múzeum után ismertette. „Ne sajnáljuk az utat a kereskedelmi múzeumba sem, a hol tetszetős csoportokban képet nyerünk Magyarország iparáról és kereskedelméről, mely ma már... tért hódít magának a közel keleten és a távolabb külföldön is." — írta.

9 A kiállítást 1894 elején átmenetileg feloszlatták és a múzeumot ideiglenes helyiségbe költöztették, az Tparcsarnok ugyanis megnagyobbított formában a millenniumi kiállítás része lett. A múzeum szervezeti felépítése ekkorra már teljesen kialakult. Tudakozó irodája a Kerepesi (ma Rákóczi) út 20. szám alatt három — kereskedelmi, vám és tarifa — osztállyal működött, ahol cédulakatalógus is állt az érdeklő1. kép. Kereskedelmi Múzeum (az Iparcsarnok épülete) 189.