Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

Konrádyné Gálos Magda: Képek a budapesti szállodák életéből a város-egyesítés korszakában

KONRÁDYNÉ GÁLOS MAGDA KÉPEK A BUDAPESTI SZÁLLÓK ÉLETÉBŐL A FŐVÁROS EGYESÍTÉSE IDEJÉN „Érdekes, ékes kép! mely a komoly őszhajú hajdani s a víg arcú jelent vásznadon egybeszövöd, ott fejedelmi Budát, a polgári Pestet emitt en; abban régi dicsőnk, ebben egy ifjú világ.. ,"

1 — mire a kép „egybeszövődött" és a már törvénybefoglalt városegyesítés reális megvalósítása nagy irammal megindult, az idézett Buda-Pest című vers költője, Garay János, már húsz esztendeje halott. Â gondolat sok kiváló főben és régen érlelődött, Buda a hagyományok őrzője már csak névleg volt főváros, Pesten pezsgett az élet, indult meg nagyobb léptekkel a haladás: politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt; Pesten volt az ideiglenes országháza s így Pesten laktak (vagy szálltak meg a vidékről felutazó) „honatyák". Pesten folyt az üzleti élet, működött a tőzsde, koncentrálódott a tőke. „Korunk az ipar, a kereskedés, a pénz kora" állapította meg már erre az időre Kemény Zsigmond is.

2 A kapitalista fejlődéssel, az 1867 óta kissé felszabadultabb légkörben, lépést kellett tartani. A kulturális intézmények is nagyrészt Pesten voltak: a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Színház, az Egyetem, a Nemzeti Múzeum és a szellemi élet többi központja. „Itt alakultak meg sorra a kulturális élet országos hatósugarú intézményei és ez mind nagyobb mértékben ide vonzotta, ide koncentrálta a szellemi erők legjavát."

3 Ezért is csak az egyesített főváros lehetett méltó központja országunknak. De nemcsak fővárost, hanem egyben világvárost is akartak teremteni már évtizedek óta Széchenyi Istvántól Táncsics Mihályig legnagyobbjaink, mondván : ... „testvér fővárosunknak természeti fekvésénél, nemzetünk életrevalóságánál fogva világhírű várossá kell válnia".. .

4 A világvárossá-válás folyamatában fontos tényező az idegenforgalom s ennek egyik alapfeltétele: a szállodaipar fejlettsége. Az előző századfordulón még „diéta és vásár idején a fogadók mind dugva voltak vendégekkel",

5 akiket bizony nem mindig megfelelően helyeztek el. A 19. század első évtizedei óta azonban már megindult a vendéglátóipar fellendülése, épületei megütik a világvárosi mértéket. A városképbe Pollack Mihály, Hild József és többi nagy építészünk művészien alkotott, nagyobbára klasszicista stílusú szállói harmonikusan illeszkednek bele. így tehát a városegyesítés korszakának ven159