Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Szántó Péter: Magyarország idegenforgalma 1815–1845 között

Az 1820-as évek második felében már kb. 30 fontosabb vendégfogadója volt Pestnek, összehasonlításul 1833-ban. az akkor már idegenforgalmi nevezetességnek számító Svájc teljes területén 436 vendégfogadó található.

3

9 A két Duna-parti város közül különösen Pest tűnt ki vendéglátó helyekben való ellátottságával. 1814-ben épül a Magyar Király Szálló (Dorottya u. 2.), melyben 1840-ben már kávéház, borbélyüzlet, söröző, bérkocsiüzlet volt. Kávéházába 32 újság járt. Egy évvel később építette Pollack Mihály a Vadászkürt Szállót (Türr István utca 5.). 1826-ban a Tigris szálló is megnyílik (Nádor u. 5.) Kohl írja, hogy az étteremben zenekar játszik — ez Németországban nincs, s a kávéházban magyar és német nyelvű újságokat lehet kapni. Az 1830-as években kezd elterjedni nyelvünkben a „Hotel" szó. E korszakban 1835-ben épült a Vendégfogadó a Nádorhoz (Váci utca 410 számú telek). Ezekben az években már három „hotel" található Pesten. A sort folytatva a 30-as években nyílt az Európa szálló (Roosevelt tér, Zrínyi u. és Vigyázó F. u. közti üres telek), — Széchenyi kedvelt lakhellye —, majd 1846-ban Pollack Mihály tervei szerint az István Főherceg (Akadémia u. 1-—3.). Ezzel a felsorolással közel sem mutattuk be a város valamennyi ekkor nyílt vendéglátóhelyét, de érzékeltettük ennek a kornak fejlődését. Szállodáink felkészültsége a kor színvonalán állt. Már említettük a kávéházat, mely minden nagyobb szállodában megtalálható és nemcsak a felszerelés jó, hanem a személyzet is szolgálatkész és hozzáértő. Erről tanúskodnak az útleírásoknak erről a témáról szóló fejezetei is. Kohl külön foglalkozik a magyar szállodákkal, s felsorolásuk után ezt írja: „Meg kell vallanom, hogy ami a tervszerű berendezést és az elgondolás nagyszerűségét illeti, ezek a vendégfogadók a legtöbb bécsit felülmúlják."

4

1 Wilhelm Richter az étkezések árait összehasonlítja és arra a megállapításra jut, hogy Bécsben drágábban, Észak-Németországban háromszoros áron, Franciaországban ötször, Londonban Milwartnál nyolcszor annyiért tudja ugyanazt az ebédet megenni.

4

2 Paget a Palatinus Szállót tartja legjobbnak Ausztria valamennyi tartományában.

4

3Elsnernél adatot találunk a forgalomra is: szerinte napi 400—500 vendég érkezett, s közöttük idegenek is, amíg ő a fogadóban tartózkodott.

4

4 A pesti vendéglátás egyik érdekes és fontos szolgáltatásáról Dorffinger útikalauzában olvashatunk, aki leírja, hogy a nagyobb szállodák „bérszolgákat" alkalmaztak. Ezek ismerték a város házait, iparosait, kereskedőit, több nyelven beszéltek, kísérték az idegeneket.

4

5 Vidéken már nem ilyen egyértelmű a helyzet, Ballai az Alföldön 20, a Dunántúlon 28 olyan helységről, vagy városról tesz említést, ahol egy, vagy több vendégfogadó található.

4

6 Egyes nagyobb és forgalmasabb helyek, akárcsak Pest jól ellátottak, Pozsonyban pl. 1837-ben 13 szállóhelyet találhatunk.

4

7 Eisner 1839-ben az akkor 15 000 lakossal bíró Pécsett megfelelő szállást kapott egy kisebb Csillag nevezetű fogadóban, annak ellenére, hogy a város nagyobb szállodáját már érkezése előtt huszárok lefoglalták.

48 Bright úgyszintén járt Pécsett és megelégedve írt szállásáról. Ő tudósít bennünket arról az érdekes eseményről is, hogy egy fürdővel egybekötött kerti vendéglő nyílt itt tartózkodása alatt.

4

9 Vannak azonban az országnak fogadókkal kevésbé ellátott területei is, illetve ezeken a helyeken, ha van is valami vendégfogadó féle, az kényelmetlen és piszkos. Ilyenkor az utazó általában ahhoz az eszközhöz folyamodhat, amit Beudant is alkalmazott, aki Tihanyban jártakor csak egy piszkos, rossz csárdát talált, s ezért kény178