Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Gyenes József: Szállodák Pesten a XIX. században

„A mai hatalmas lendületben virágzó Pest városunk olyan intézménynyel lett gazdagabb, amely fény, előkelőség és térfogat dolgában a világ első vendégfogadóival léphet sorompóba. Már a külső dunai homlokzat is barátságosan hívogatva mosolyog az utas felé, akit bizonyára kellemesen fog meglepni a kertté átalakított udvar tisztasága és kedvessége, az első emeleti társalgóterem előkelősége, s a vendégszobák ízléses és gazdag berendezése. Ezeket a szobákat ifj. Coffin Károly úr saját ízlése szerint díszítette és bútorozta. Reméljük, hogy Bartl úr, aki néhány rövid hónap alatt a Kemnitzer házat mintegy varázsütéssel nagyszabású szállóvá változtatta, meg is fogja találni számadásait a meghozott sok áldozatért. A megnyitás estély keretében történt, amelyen nagyszámú választékos közönség volt jelen. Két zenekar játszotta a legújabb zenedarabokat." A végén így kiált fel „Bravó Bartl". Bartl János tehát csodákat művelt, igaz sok pénzbe kerülhetett ez a berendezés, de nem sajnálták az áldozatot — éppen az új szálló jó lehetőségei miatt. Az Angol Királyné névadásra Viktória angol királynő 1839. június 28-i westminsteri koronázása adott ötletet. * 1839-ben a pesti polgárok a kávéházi sütemények silánysága miatt panaszkodtak. A pesti édességek — többek szerint — minőség és mennyiség tekintetében is messze elmaradtak bécsi és pozsonyi társaiktól. Különösen nagy volt a zúgás a porhanyós vajas tészta miatt. Bartl, hogy így is nevet és hírt adjon szállodájának és kávéházának maga sütötte a tésztákat, kalácsokat. A „Spiegel" úgy látszik Bartl támogatója maradt, mert erről így ír: „Most legalább valami igazán jót kaphat az ember a kávéjához". A Bartl-féle kalács rendkívüli vonzerőt gyakorolt és aki tehette ilyen tésztát szervírozott üzletében. így volt az, hogy nem sokkal a Bartl-féle kalács-,,szabadalom" nyilvánosságra hozatala után a Redout-ban és a Magyar Királyban is ilyen kalácsot árulnak. Bartl a finom kaláccsal a rangosabb polgár- és mágnásasszonyoknak is akart kedvezni. Ebben az időben még nem nagyon mentek el az asszonyok férjük nélkül nyilvános szórakozóhelyre. Mint minden szokást ezt is meg lehet változtatni, át lehet törni korlátait. A Haeufler-féle buda-pesti útmutatójában arról olvashatunk, hogy az Angol Királyné szálloda — elsőként Pesten — hölgyszalont rendezett be egyik termében, ahol minden bizonynyal a finom kalács és kávé mellett érdekes divatújdonságokat láthattak a kor asszonyai és lányai. 10 évig Pest egyik legjobban látogatott és legforgalmasabb szállodája az Angol Királyné. Az árvizet követő átépítés után nem sokkal tesz látogatást egy angol hölgy az anyjával Európában. így Magyarországon, Pesten is. Érdekes leírást ad a két dunaparti városról — és az Angol Királynőről, amelyet a kontinens szállodáival egyenlő mércével mér és ahol a nemes magyar családok, általában az utasok kényelmes ellátásban részesülnek. 96 kitűnő szobája van a szállónak — írja az angol világ literatúrájában nevezetes helyet tartó utazónk: Miss Pardoe — ahol angliai komfort és tisztaság van és ahol az árak mérsékeltek és a vendégeket intelligens és kötelességtudó tulajdonos fogadja. 263