Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Gundel Imre: Adalékok az étlap, menülap, árlap történetéhez

A szóbanforgó étlapokon néha érdekes, egyedi nyomtatott szöveget találunk. Többségük heti étlapajánlatot is tartalmaz. Ezzel kapcsolatban idézzük a „Blumenstökli" étlapjának egyik rovatát (4—5. számú kép).

2

3 „A jegyzékben elősorolt ételeken kívül a hét folyamán még a következő magyar eredeti ételek kaphatók: Minden Vasárnap Pörkölt csirke, tarhonyával Minden Hétfőn Alföldi gulyáshús Minden Kedden Füstölt hús káposzta- és gombóczczal Minden Szerdán Magyar Beefsteak Minden Csütörtökön Széchenyi-rostélyos és kolozsvári káposzta Minden Pénteken Reggel, délben és este halászlé Minden Szombaton Foghagymás sült pörkölt káposztával. serpenyős rostélyos" Több étlapon is találkozunk ezzel a szöveggel: „Körözés nélküli ételeknél a külön megrendelt körözésért 20 fillér számíttatik", melynél körözés alatt a körítés, köret értendő, amint az a német szövegrészből (Garnierung) is kiderül. Az állatkerti belső vendéglőben az étlapon ez a szöveg olvasható nagy betűkkel: „Saját autó a nagyérdemű közönségnek bármikor rendelkezésére áll. Jegy a főpincérnél kapható." Ez 1914 és 20 közötti években volt, amikor Spolarits és Maloschik voltak a belső vendéglő bérlői, és amely időben járt már ugyan a földalatti, a vendéglő gépkocsija mégis sokkal kényelmesebb utazást, közlekedést biztosított a vendégeknek. Neusiedler vendéglős ezt ajánlja: „10 üvegnél nagyobb bor- vagy sörmegrendelések bérmentesen házhoz szállíttatnak." Nyilvánvalóan bizonyos visszaélések miatti panaszok késztették a Szent Margitszigeti vendéglő tulajdonosát a következők közlésére: „A t. cz. vendégek kéretnek, hogy netáni panaszaikat a személyzet ellen, ha azok, daczára a legszigorúbban alkalmazott rendszabályoknak, arra okot szolgáltatnának, a vendéglősnek vagy hellyettesének azonnal bejelenteni szíveskedjenek. A fizető pinczérek kötelesek a számlát az e czélra készített számolólapokra írni és a tisztelt vendégeknek átnyújtani. Kaps J. vendéglős." (6. számú kép.)

3

9 Ezekhez az étlapokhoz képest fejlődést jelent már Gundel Károly állatkerti külső vendéglőjének két fennmaradt étlapja. Az egyik ezek közül még dátum nélküli, feltehetően ez a régebbi, az 1910-es évek elejéről származhat, a legfiatalabb bor 1906. évjáratú/'

0 A másikon már van keltezés, 1915. április 8-áról származik,

4

1 ezen nem találjuk már azokat a groteszk rajzolatú betűket, szöveg-kiemeléseket, melyekről a századforduló étlapjaival kapcsolatban, mint jellegzetességről emlékeztünk meg, és amit a néhány évvel előbbi, dátum nélküli példányon is megtalálhatunk még. A háromrét hajtogatott nyomtatványon az ételek felsorolása már a címlapon megkezdődik, és csak a levesek (köztük az Üjházy leves), valamint a 6 féle körítéssel, illetve mártással beírt főtt marhahús, a Gerbeaud-mignon és a Seitz-bouchée szövege és ára van előrenyomtatva, illetve ezenkívül természetesen az egyes ételcsoportok címszavai, meg az italok. A címszavak alatt az ételek tintával vannak beírva. 239