Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Szántó Péter: Magyarország idegenforgalma 1815–1845 között

mény híjján elhagyatottnak látszanak."

5

5 Szinte meglepő, hogy ez az utazó mennyire elragadtatott, s valljuk meg, elfogult képet rajzol városunkról. „Hajtassunk végig a rakparton. Figyeljük meg ezt az első három, vagy négy házat és mondd, ha ismersz magánépületet, amely ezeknél ragyogóbb stílusban épült." Míg Pesten bizonyos mértékig felfedezhetünk tudatos törekvést a városfejlesztésre, illetve az esztétikai adottságok kiaknázására, az ország más területén — tájegységek, vagy városok — ez még nem történt meg. Mégis, mind az ittjárt külföldiek, mind a magyarok már kezdik felfedezni a Balatont és annak lehetőségeit. Balatonvidék első alapvető földrajzi és földtani leírása 1822-ben jelent meg Párisban.

5

6 Beudant francia tudós 1818-ban járt hazánkban. Műve elsősorban tudományos jellegű, de helyenként találhatunk benne leírásokat a tóról és a táj szépségéről is. Keszthelyen meglátogatta a Festetich kastélyt, ekkoriban ez a környék nevezetessége még. Általában az utazók a Balatonvidék leírásánál főleg Keszthelyen és a Georgikonnál időznek. Elmaradott állapotokról tudósít Bronyevszkij, cári tengerésztiszt, bár nem idegenforgalmi jellegű utat tett nálunk, hiszen a törökök ellen harcoló orosz flotta legénységének egyik szakaszát kísérte haza Oroszországba.

5

7 Öt azonban már megbűvölte a tó szépsége: „Egy földesúr saját gyönyörűségére kétágyús jahtot építtetett. Lehetetlen volt nem irigyelnem ezt a nemes urat, leghőbb kívánságom egy tóparti kunyhó és egy ladik" —írja. A 20-as évek végétől a 30-as évekig már egyre többet kezdenek foglalkozni a Balatonnal a Tudományos Gyűjtemény, az Athenaeum és Életképek, hasábjain.

5

8 Széchenyi és Kossuth is felfigyeltek erre a vidékre. Széchenyinek — bár nem idegenforgalmi szempontból — szívügye lett a balatoni gőzhajózás, melyről egyik munkáját is írta.

5

9 Balatonfüred gyógyvizéről kapta hírnevét. Már a törökök felfedezték és használták, de azután a reformkorban vált ismét forgalmas fürdőhellyé. Richter 1844-ben három elég színvonalas vendéglőt említ itt, bár megjegyzi, drágábbak az átlagnál.

0

0 Ez a tény is a hely forgalmát mutatja. A gyógyfürdők alapítási évének 1743-at tekintik, 1840-től megnyílik az első balatoni fürdő is.

6

t 1839-ben már megjelenik „Füred távolsági táblája némely helységekhez".

6

2 Ekkor tehát eléggé ismert és látogatott hely volt. Bricht Richard könyvében, mint gyógyfürdőt említi. Legszebb leírását Paget adja, aki már a Horváth-házról is említést tesz. Érdekes, hogy ez az utazó nemcsak a gyógyvízben, hanem a Balatonban rejlő lehetőségeket is meglátta; „Angol embernek nehéz elképzelni, hogy az ilyen kitűnő és nagykiterjedésű tavat miért nem használják fel kereskedelmi, vagy komolyabb üdülési célokra."

6

3 Mahrer, aki megírta a balatonfüredi gyógyfürdők 200 évének történetét, a hely külföldi idegenforgalmának kezdeteit a 40-es évekre teszi. Úgyszintén ekkor indul meg a róla szóló idegennyelvű — főleg német — könyvek kiadása. A fürdővendégek számát 1500—2000 körül adja meg. Állítását igazolja a „Balatonfüredi Fürdővendégek Névsora 1840-ből". 1561 nevet sorol fel, ebből 49-nek az állandó lakhelye nem Magyarországon volt. A külföldiek közül főleg Bécsiek látogatták a fürdőt; arisztokraták, kereskedők, de mérnök és szabó is található köztük. Néhány vendég Salzburgból, Párisból és Drezdából — L. W. Pecket Oxfordból — jött ide. 180