Minárovics János: Gőzfecskendők a magyar tűzoltóságoknál (Budapest, 2004)

A FŐVÁROSI TŰZOLTÓSÁG GEITTNER ÉS RAUSCH FÉLE ÚJ GŐZFECSKENDŐJE /1893/ A budapesti tűzoltóságnak 1891-ben -Scserbovszki Szaniszló tűzoltófőparancsnok javaslatára- engedélyezték egy gőzfecskendő beszerzését is. A fővárosi tanács pályázatot írt ki, mely szerint: A gőzfecskendőnek 4 kerekű szívó- és nyomóműnek kell lennie, lófogatra berendezve, rugókra szerkesztve és szilárdan a legjobb anyagból kivitelezve. Követelményként írták elő azt is, hogy kazánja álló elrendezésű legyen, forrcsövei vörösrézből készüljenek és a két bengerű mű vízszintesen fekvő helyzetű lendkerekes megoldású legyen. Tüzelőszerkezetének kürtője szabályozó készülékkel legyen ellátva. A szelepektől megkövetelték, hogy gumilemezből legyenek érc csapokkal és könnyen hozzáférhető módon legyenek elhelyezve. Két önműködő tápszivattyút és előmelegítős szabályzós víztartót is előírtak. A teljesítményre nézve kikötötték, hogy a befűtéstől számított 1012 perc alatt 20 fokos vízből 5 légkörnyi gőzfeszéllyel működjön. A vízszállítás 0 szívómagasságnál 1000 liter, a lövellési távolság egy 24 mm-es lövőké esetén 55, két sugárnál 20 mm-es lövőkék alkalmazásával 45 méter, a gép szívóképessége 8 m legyen és 10 légkörnyi gőzfeszélynél 6 légkör viznyomással működjön. Az 1877-ben alakult Geittner és Rausch tűzoltószergyár (Bp. V. Nádor utca 46-48) a maga mintegy 100 munkásával derekasan megfelelt a kiírásnak és 1893. július 8-án, 12-én és 14-én a fővárosi tűzoltóság "házi bizottmánya" előtt a gépet átvételi próbáknak vetették alá. A gőzfecskendő -amint látni fogjuk- valamennyit fényesen kiállotta és az előírt követelményeknek minden tekintetben megfelelt. Kazánját 5 légkör nyomású gőz előálI .TT ~~ I A fővárosi tűzoltóság áj gőzfecskendője. (Geittner és Rausch gyártmány) m I