Minárovics János: Gőzfecskendők a magyar tűzoltóságoknál (Budapest, 2004)

az esztergomi nagyközönség jelenlétében ünnepélyes próbát tartottak. E díszpróbán bebizonyosodott, hogy a szivattyú kitűnő, a helyi viszonyokhoz teljesen alkalmazható és hogy hatalmas eszközt képez tűz esetén a víznek gyors szállítására nézve is, ugyanis a városon keresztül vezetett tömlővezetéken át a város utolsó házánál is erős sugarat adott. Akkoriban csak három egymástól messze lévő közkútjuk mellett a vízszerzést a Kisdunából, a partjára állított gőzszivattyúval és a szükséges hosszúságú tömlők segítségével tervezték megoldani s így vezették volna a vizet a Belvárosba, a Vízivárosba, a Várba, sőt még Szenttamásra is. Mindezt a tűzoltók gyakorolták is. Az első ilyen próbánál -amint azt Vécs Ottoman "Az esztergomi tűzoltók 60 éves működése 1868 1828" című munkájában írja- egy kis riadalom támadt: "...a tűzoltók felállították a gőzszivattyút a belvárosi templom előtt és működésbe hozták. Hatszáz méter tömlőt szereltek fel. Megindult a gép, bodor füstöt eregetett és beengedték a tömlőt - mármint a szívótömlőt a Kisdunába. A munka természetesen nem ment minden lelkesedő lárma nélkül és nem hiányoztak a nézők sem. Sok nagyvárosi polgár is jelen volt. Amikor a gép működni kezdett, az egyik polgár futásnak eredt és egyenesen a Halászsorra sietett. Már messziről kiáltotta a halat árulgató halászoknak: Gyújjenek má' és vigyík a csónakjikat. bárkájukat, mer' a tűzojtók kiszíjják az egész Kisdunát!" A szivattyú percenként 200 fordulat mellett 900 liter vizet adott. Részletes leírást találunk erről a gőzfecskendőről abban a hivatalos jelentésben, amit a budapesti 1885. évi Országos Altalános kiállításról 1886-ban adtak ki. A dr. Keleti Károly szerkesztette jelentésből megtudjuk, hogy a szivattyúk, fecskendők, tűzoltószerek, vízvezetéki tárgyak között "... kiválóan szép volt Walser Ferenc kiállítása Budapestről, melyben hydroforok, kézifecskendők, tolólétrák és más eszközök között József főherceg nevét viselő gőzfecskendő... vonta magára a figyelmet... Mint minden gőzfecskendő úgy ez is kovácsoltvasból készült, kocsi állványra montírozott csöves gőzkazánból és iker gőzgép által hajtott szívó és nyomó pumpákból állott... Az érdekes gőzkazánnak álló kazánja kettős falazattal volt szerkesztve úgy, hogy a belső henger a tüzszekrényt képezte és a horizontális tűzrácsot foglalta magába. A tűzszelvényen keresztül 12 sorban 152 drb, 20 mm-es cső volt fektetve, melyek azonban nem vízszintesen, hanem 30 mm lejtéssel voltak a tűzszekrény falában megerősítve a végből, hogy a csöveken átjáró víz keringése élénkebb legyen. Az ugyanazon sorban lévő csövek egymással egyenközben futottak, de az egymás felett következő sorok keresztezték egymást. A tűzszekrény belső átmérője 760 mm., magassága, pedig 1, 522 mm. volt. Ezen adatok nyomán a kazán fűtőfelületét körülbelül 9 négyzetméternek találjuk s a szerkezet igen alkalmas arra, hogy a tűz meggyújtása után rövid idő múlva elegendő gőz álljon rendelkezésre, melynek a feszültsége 8 athmosphérára emelkedhetik. Közvetlenül a gőzkazán mögött volt az iker gőzgép a szivattyúkkal, a kocsi állványára