Minárovics János: Gőzfecskendők a magyar tűzoltóságoknál (Budapest, 2004)

ték meg. Krause önfeláldozó mentési munkájáért a koronás érdemkeresztet érdemelte ki.) A 3 hónapig tartó vízszívatást a kormány által Londonban vásárolt két gözszivattyúval végezték. A munkálatok befejezése után a kormány a fővárosi tűzoltóság használatára bocsátotta azokat. A percenként 1760, illetve 1900 liter vízszállítású gőzfecskendők 1900-ig voltak használatban, ugyanis a szegedi árvíz pusztításának hatására megalkotott s 1880. július hó 11-én kiadott fővárosi óvóintézkedésekről szóló szabályrendelet az árvízvédelem vezetését a tűzoltó főparancsnok kötelességévé tette és az árvíz leküzdésére beszerzett szivattyúk megőrzését a tűzoltóság feladatai közé sorolta. Ez a két gőzfecskendő tehát nem tűzoltási, hanem árvízvédő feladatok ellátására szolgált. ESZTERGOM KIR. VÁROS ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYLETE GŐZFECSKENDŐJÉNEK TÖRTÉNETE Dóczy Ferenc, az esztergomi OTE főparancsnoka 1884-ben arról győződött meg, hogy a városban létesített közkutak nagyobb tűzvész esetén nem képesek -különösen a Duna alacsony vízállása mellett- az oltáshoz szükséges vízmennyiséget szolgáltatni s az az ötlete támadt, hogy egy gőzszivattyúval a Duna vizét hasznosíthatnák. Felvette a kapcsolatot Walser Ferenc budapesti gépgyárossal, akivel egy, a helyi viszonyokhoz alkalmazandó gőzszivattyú szállításában megállapodott annak ellenére, hogy "a gép beszerzésének tetemes költségéből csak egy krajcár is rendelkezésére állott volna, bízva saját erejében és a nagyközönség áldozatkészségeben" olvashatjuk Beliczai Gyula "Esztergom kir. városi Önkéntes Tűzoltó Egylet 25 éves története" című 1894-ben írt művében. A gőzszivattyú 600 méter elsőrendű kendertömlővel szállítva 4000 forintba került, amit a főparancsnok a sajátjából előlegezett. A gyárosnak az volt a kérése, hogy az 1895-i országos budapesti kiállításon a gőzfecskendőt -mert hiszen a gőzszivattyű alatt gőzfecskendőt értettek- a saját neve alatt kiállíthassa. Ehhez az esztergomiak hozzájárultak. Gőzszivattyújuknak a "József főherceg" nevet kívánták adni, ezért József főherceget -a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség védnökét- 1885. március 1-én tartott közgyűlésükön dísztaggá választották, aminek elfogadására a főherceget felkérték. A kiállításon a gőzgép gyakorlati alkalmazhatóságát egy nagyobb szabású gyakorlat keretében a gyáros nagyszámú előkelő vendég és az esztergomi tűzoltó egylet küldöttsége jelenlétében bizonyította. Az egykori tudósító feljegyezte, hogy a gőznyomást 5 atmoszféráról 8 -ra emelték. "A szép sugárral működő gőzszivattyú sugárcsövét egy ideig > maga O fensége (József főherceg) is tartotta, midőn gróf Zichy Jenő is kezébe vette, annak nagy lökését nem bírta kitartani s a sugárcsövet elejtette, minek következtében József főherceg s kísérete végig locsoltatott." A kiállítás bezárása után a gépet Esztergomba szállították és azzal 1885. november 18-án Walser Ferenc gyáros, Scserbovszki Szaniszló budapesti hivatásos tűzoltó főparancsnok és