Minárovics János: Gőzfecskendők a magyar tűzoltóságoknál (Budapest, 2004)

síppal van ellátva. A kocsi baloldalán egy kazántápláló kéziszivattyú került felszerelésre. A kazán 150 forrcsóvel készült. A szögecstáv 5 cm, a fűtőfelület 8.07 négyzetméter..." A kazánt 16 atm. víznyomásra próbálták ki, ám működtetésekor csak 10 atm. gőznyomásig mentek el. A kocsi hátulján a tüzelő nyílás előtt van egy állóhely a gépész számára, ennek két oldalán egy-egy szén-, fa- s szerszámláda van elhelyezve úgy, hogy a kazán felfútéséhez az első fűtőanyag mindig kéznél van. míg a többi a mintegy 3 órai működéshez elegendő- egy kétkerekű "szénkocsin" kerül szállításra. A kocsi elejére került a gőzgép és a szivattyúgép, mégpedig olyképpen, hogy a gőzhenger és a tolózár a kazán felől van, így a kazánból a gőz egyenesen felülről bevezethető, míg a szivattyúhenger azzal szemben volt, úgy, hogy a két dugattyú rúdja összefüggvén a két hengerben felváltva ide-oda mozgott. A szivattyúhenger oldalán voltak a szelepek, felette a légüst, a közlekedő csövek kört képezve a kocsi elején a szívó és nyomó nyílásba futottak ki. A kör alakú cső egyik fele szívócső, másik fele, az elsőtől elválasztva, nyomócső volt. A szívócsövön volt elhelyezve a szívólégüst. Mindez azzal járt, hogy úgy a szívó-, mint a nyomónyílás a kocsi elejére került és ez működés közben igen célszerűtlennek és nehéz szerelésűnek mutatkozott. A kocsi elején a légüst két oldalán- egy-egy ülőhely volt, alattuk pedig tömlőkosarak voltak. Ezt az eredeti gépalakot 1886 elején átalakították úgy, hogy a kazántol kezdve - amely a régi maradt - egy platóra helyezték a gőz- és a most kéthengeresre alakított szivattyúgépet. A két gőzhenger felváltva működik és mozgásuk kiegyenlítésére a dugattyúrudak egy hajtókoronggal bíró tengelyre vannak erősítve és erre vannak rögzítve a szivattyúgép dugattyúrúdjai s a tolózárak excenterei is. A szivattyú hengerei 120 mm átmérőjűek és lökethosszuk 200 mm. A légüst a két nyomónyílással a kocsi középvonalában van elhelyezve, a szívócső a szívóüsttel a kocsi elején ugyancsak a középvonalba került. 70 fokra előmelegített vizet vezettek a kazánba. A négy támaszon álló kisebb platón két kis víztartályt, illetve tömlőket helyeztek el és az elején két ülést képeztek ki. A fővárosi tűzoltóság 1885-ben az Országos Kiállításon szerepelve többek között kiállította az 1877 óta használatban volt "Budapest" nevű gőzfecskendőjét, mint a Magyarországban készült legelsőt. Rövid ismertetéséből, ami a Budapest főváros pavilonjának külön katalógusában jelent meg. kitűnik, hogy: " a gép vízszállító képessége percenkint 1200 liter, löktávolsága szabadsugárral 24 méter, szájcsőből 55-60 méter, magassága pedig 40 méter." AZ 1879. ÉVI SZEGEDI NAGY ÁRVÍZ UTÓHATÁSAI A szegedi nagy árvíz után gőzfecskendőkkel történt a vízszivattyúzás az elárasztott helyekről, aminek irányításával Krause Waldemar budapesti tűzfelügyelőt bízták meg. (A fővárosi hivatásos tűzoltóság 1879. március 13-át követően 12 főnyi csapattal vett részt csónakkal a mentésben. A hat napig tartó mentési munkálatok alatt 600 ember életét mentet-