Minárovics János: A nagy elődök A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökei és vezető férfijai, 1871-1945 (Budapest, 2002)

Amikor báró Bánhidy Béla lemondott, a hatodik nagygyűlés (Zalaegerszeg, 1882. augusztus 11-14) helyébe gróf Cziráky Bélát, a lovasberényi önkéntes tűzoltóság főparancsnokát választotta meg közfelkiáltással. Kijelentette, hogy az ország tűzoltó ügyeit a magáévá teszi és mindent el fog követni, hogy e téren elveit érvényre juttathassa s úgy az országos szövetség, mint az egyes tűzoltó testületek céljait előmozdítsa. Mielőtt hozzáfogott volna munkájához, tanulmányozta a szövetség korábbi céljait, a kifejtett munkásságot, az elért és el nem ért eredményeket s 1882 novemberében értekezletet hívott össze, hogy tájékozódást szerezzen az ügyek mibenállásáról, a felmerült akadályokról, amelyek a szövetség munkáját gátolták és megkapja azokat a felvilágosításokat, amelyeknek a megismerését a jövő célkitűzéseihez okvetlen szükségesnek tartotta. Első hivatalos ténykedése: 1883 január 6-án az elnökségi ülés elé terjesztette tapasztalait elnöki beadványában. Megállapította, hogy: „12 év alatt nem volt képes a szövetség egy teljes statisztikai kimutatást összeállítani., a csekély 6 frtnyi évi járulékok hátralékai ezrekre szaporodnak.. Gyökeres hibák rejlenek a szövetség választányában is..." Indítványozta ezért, hogy: „... kerestessék meg a nagyméltóságú m.kir. belügyminiszter Úr, hogy egy enquetet (tanácskozást) hívjon egybe saját kiküldöttjeiből és a szövetség választmányi tagjaiból- mely elé bajaink és céljaink előterjesztvén... megállapodás után a belügyminiszter Úrhoz előterjesztés tétessék." 1883 júliusában - mivel a helyszínen akart tapasztalatokat szerezni a tűzoltóságokról - szemlét tartott az alelnökkel és a titkárral a budapesti, pozsonyi, győri, soproni, komáromi, esztergomi és a dunaföldvári tűzoltóságoknál. A Selmecbányái hatodik nagygyűlésen (1884. augusztus 17-20.) megejtett tisztújítás során elnökké egyhangúlag ismét őt választották meg. Ugyanebben az évben a király Fejér vármegye főispánjává nevezte ki. Beiktatásakor a megye tűzoltóságainak 200 tagja az ácsai tűzoltózenekarral, zászlóikkal, fáklyás menetben vonult fel köszöntésére. Seidel Lajos fehérvári főparancsnok köszöntő szavaira válaszolva gróf Cziráky Béla Ígéretet tett arra, hogy új állásában - amennyire hatásköre csak megengedi - még fokozottabb mértékben fogja a tűzoltói intézmény és az országos szövetség érdekeit támogatni. A Fiume-ban tartott nyolcadik nagygyűlésen (1887 augusztus 18-21) személyesen elnökölt, s továbbra is elnöknek választották. Az 1888. március 25-ei választmányi ülésen szólott a vármegyei tűzoltó szövetségek szükségességéről, kedvező jelentést adott a segélyalap helyzetéről és kedvezőbbet a tűzrendészeti törvényről. A szövetség kilencedik nagygyűlése Székesfehérvárott volt 1889. augusztus 19-22-én. Az akkor rendezett tűzoltószer kiállítást József főherceg helyett gróf Cziráky Béla főispán, szövetségi elnök nyitotta meg. A budapesti önkéntes tűzoltó testület az évi rendes közgyűlésében egyhangúlag s közlelkesedéssel gróf Cziráky Béla országos tűzoltó-szövetségi elnököt tiszteletbeli főparancsnokká megválasztotta. Az erről szóló díszokmányf a nagygyűlésen részt vett budapesti önkéntes tűzoltó küldöttség a kiállítás megnyitása után adta át Bárány N. Ernő főparancsnok beszéde kíséretében. A 21-i nagygyűlést megnyitó beszédében szólt arról, hogy a szövetségnek szüksége volna olyan szakemberre, aki minden idejét a tűzoltói szakvélemények elkészítésére fordíthatná (ez az első alkalom, hogy a szövetségi elnök elismerte a szakember szükségességét!). A megejtett tisztújítás során ismét gróf Cziráky Béla lett az elnök. A Tűzoltó-Közlöny 1891. januári száma hozta a tűzoltói társadalom tudomására, hogy a király „fontos és kiváló szereplésre szemelte ki Fejér vármegye és Székes-Fejérvár szab. kir. város főispánját, a magyar országos tűzoltó-szövetség elnökét: gróf Cziráky Béla urat, midőn a külügyminisztériumba udvari és miniszteri tanácsossá" kinevezte. A tizedik nagygyűlés (Sopron 1891. augusztus 14-16) alkalmával rendezett kiállítást is gróf Cziráky Béla nyitotta meg és elnökké ott is őt választották. A következő szabadkai nagygyűlésen (1893 augusztus 12-16.) bejelentette, hogy Follmann Alajos alelnök előrehaladott kora és gyengélkedése miatt az alelnöki tisztet tovább betölteni nem tudja. Elnökké egyhangúlag ismét a grófot választották meg, azonban nagy elfoglaltságára tekintettel, mely őt Bécshez köti, a választást nem fogadta el s ezért az elnöki széket a közgyűlés nem töltötte be. Érdemeit a szabadkai nagygyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. Arcképét, ami a szövetség tanácstermét díszítette, 1896. augusztus 15-én, az ezredévi kongresszuson leplezték le. A választmány maga indított mozgalmat annak érdekében, hogy gróf Cziráky Bélát újra megnyerje a szövetség elnöki tisztére, ám mivel továbbra sem tudta más nagymértékű elfoglaltsága miatt azt elvállalni, dr. Kék Lajos alelnököt választották elnökké. A szövetség a tagtestületeknek megküldte gróf Cziráky Béla sokszorosított tűzoltósisakos arcképét is, amely ugyanúgy másolata volt az ezredévi közgyűlésen leleplezettnek, mint József főhercegé és gróf Széchenyi Ödöné, akikét ugyancsak megkapták a tagtestületek.