Minárovics János: A nagy elődök A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökei és vezető férfijai, 1871-1945 (Budapest, 2002)

Walser tűzoltószergyár állította elő. 1875-ben lófogatú tolólétrát tervezett a fővárosi viszonyokhoz alkalmazkodva. Ezt is azabadalmaztatta és gyártotta Walser Ferenc tűzoltószergyáros. A 30 mázsás létrát két ló könnyen vontatta. Felállítását négy ember végezte és három perc alatt egész magasságában megmászhatóvá szerelte (85 lábnyi, kb 26 méter magasságig biztosan volt mászható ). A létrára alkalmazott „csatorna henger- és sugárcsőtámasz" segítségével a csatorna a létrával együtt a magasba jutott „minél fogva az ember és a víz egyidejűleg érnek fel". 1876-ban Krause szakíróként is bemutatkozott. „Kézikönyv fegyelmezett tűzoltói estületek alakítására és begyakorlására" című németül megírt munkáját Soós Jenő és Kornstein József fordították magyarra. Könyvében ajánlja a budapesti önkéntes tűzoltó egylet alap és szolgálati szabályait, de figyelmeztet, hogy azokat a körülményeknek megfelelően módosítsák. Közli a budapesti tűzoltóság számára általa összeállított gyakorlati szabályzatot is. Krause dolgozta ki az utasítást a tűzjelző-távírda kezelésével megbízott tüzőrségi legénység részére is. Ő intézte a tűzoltóság műszaki ügyeit. (1876-ban a négy pesti és két budai őrségen 1 gőzfecskendő, 10 kocsifecskendő, 6 vízhordókocsi, 2 szerkocsi, 6 csőkocsi, 1 dugólétra állt készenlétben. Mindehhez 72 ember és 18 pár ló tartozott. Tartalékként 8 fecskendő, 5 hidrofor és 25 ember volt bevethető). Az 1879. évi szegedi nagy árvíznél is kitüntette magát, önfeláldozó munkájával, akkor a koronás érdemkeresztet érdemelte ki. Nem sokkal ezután azonban végzetes baleset érte. 1881 nyarán tornászás közben egy vasrúd véletlenül a fejére zuhant. Az ütés következtében a rajta kitört elmezavar élőhalottá tette. A szerencsétlenség után tűzfelügyelői rangját haláláig viselte, de az utolsó három évben már szolgálatképtelen volt. 41 éves korában érte a fizikai halál, ami jótétemény volt arra a férfiúra nézve, aki szülőhazáját odahagyva, munkásságát a magyar főváros, tűzoltósága fejlesztésének szolgálatába állította. FOLLMANN ALAJOS szövetségi alelnök 1878-1893 Amikor gróf Széchenyi Ödön 1874-ben távozott a budapesti tűzoltóság éléről számára a tanács - kérelmére - egy évi szabadságot engedélyezett a törökországi tűzoltóság szervezésére. Távolléte tartamára a tűzoltóság fővezényletével Follmann Alajos királyi járásbírót, az önkéntes tűzoltó egylet helyettes főparancsnokát bízták meg . Az 1831-ben született Follmann Alajos 17 éves volt amikor részt vett a szabadságharcban, melynek honvédségében a huszárfőhadnagyságig vitte és jónéhány sebhelyet kapott emlékül. Már a budapesti önkéntes tűzoltóság megalapításánál bábáskodott. Amikor az udvari kancellária 1865 november 28-án engedélyezte a tűzoltó egylet életbeléptetését és amíg az alapszabályoknak a helytartótanács által kívánt átdolgozása valamint a működés megindításához szükséges pénz gyűjtése folyt, addig gróf Széchenyi Ödön ismét külföldi tanulmányútra indult és aki vele tartott az Follmann Alajos volt! Jártak Angliában, Német- és Franciaországban s mindenütt a tűzoltóságok szervezetét tanulmányozták. Különösen felkeltették figyelmét a Németországban látott torna-tűzoltó egyletek. Itthon amikor a pesti tűzoltó egylet megalakítását a létszám biztosítása nehezítette (csak alig néhányan vállalkoztak működő tagként belépni) ő gondolt elsőként a már akkor megalakult Nemzeti Torna Egylettel történő együttműködésre. Rábeszélte Széchenyit, hogy a működő tagok nélküli tűzoltóság egyesüljön a nagy taglétszámú tornaegylettel s így jött létre a Nemzeti Torna és Tűzoltó Egylet. Az 1867. december 29-i első közgyűlésen Follmann volt a jegyzőkönyvvezető. Három év multán II. osztályparancsnok, 1871-ben már I. osztályparancsnok. Ott járt ő is Sopronban 1870 október 5-én a pestiek kiküldöttjeként, hogy a MOTSZ alakuló közgyűlését ne Sopronban, hanem Pesten tartsák meg. A szövetség alakuló értekezletének egyik jegyzője volt, majd a kilenc fős „szövetségi bizottmány" egyik tagjává választották. A megalakulás után 9 hónapra megtartott első nagygyűlésen - a tűzrendőri törvényjavaslat előadójaként szerepelt. (Erről a döntést elhalasztották a legközelebbi nagygyűlésre). Az új központi bizottmányba ismét tagként választották meg.