Minárovics János: A nagy elődök A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökei és vezető férfijai, 1871-1945 (Budapest, 2002)

A Sopronban rendezett második nagygyűlésen (1874. szeptember 5-8.) Follmann olvasta fel a központi bizottmány jelentését, mely szerint 22 ülést tartottak, de tulajdonképpeni eredményről nem tudott számot adni Azt az érvet, hogy hozzájuk nem érkezett be az elmúlt három év alatt egyetlen indítvány sem nem lehetett elfogadni, hiszen a központi bizottmánynak kellett volna kezdeményezőnek lennie. Follmant ki is buktatták, pedig ő volt gróf Széchenyi Ödön jobbkeze akinek a munkásságára a szövetségnek nagy szüksége lett volna annál is inkább, mert a szövetség ügyeinek intézésébe a gróf már nem folyt bele. Puritán egyszerűsége, rendszeretete és erélye mellett szervező tehetsége voltak a a legmeghatározóbb jellemvonásai. Ezek domináltak nála akkor is amikor gróf Széchenyi Ödönnek segített Konstantinápolyban a tűzoltóság szervezésében és első begyakorlásában. Az aradi nagygyűlésen azután úgy akarták kiengesztelni, hogy megszervezték neki az alelnöki állást, ezt azonban ő nem fogadta el. A negyedik nagygyűlésen (Igló, 1878. július 19-22.) alelnökké Follmann Alajost ismét megválasztották, aki akkor elfogadta ezt a tisztet. Időközben a budapesti önkéntesek előbb főparancsnok helyettesnek (1874-ben) majd rövid idő múlva 1876-ban főparancsnoknak, sőt örökös főparancsnoknak választották. 1874-ben a fővárosi hivatásos tűzoltóság főparancsnoka is ő lett. Ebben a kettős, sok fáradtsággal járó és felelősségteljes hivatalában 1881-ig derekasan megállta a helyét. Akkor ezekről az állásokról lemondott, hogy az országos szövetségnél viselt alelnöki tisztével járó követelményeknek minél jobban megfelelhessen. 1883. szeptember 22-én amikor a budapesti önkéntes testület 5.000-ik őrségét Ünnepelte Follmann Alajos már éppen úgy mint gróf Széchenyi Ödön, tiszteletbeli főparancsnok volt. Mindketten felülvizsgálták a jubileumi éjjeli őrséget és láttamozták az őrjelentést Follmann a következő megjegyzést írta a lapra: "Rend és fegyelem, e kettő biztosítja a létet: Rend hát és fegyelem s biztosítva a jövőnk. " Az 5000-ik éjjeli őrség alkalmával leleplezett arcképének átadásakor mondotta: „... működésemért akkor és azzal leszek megjutalmazva, ha ... az utódok nem feledkeznek meg elődeik példájáról és az övékével azonos lelkesültséggel fognak működni az emberszeretet nevében az emberiségnek javára. Ha ezt elérhetjük, akkor nyugton szállhatok a sírba, mert tudom, hogy gyökeret vert hazánkban egy olyan intézmény , amelynek nagy horderejű volta megérdemelte az érdekében való küzdést! " Amikor gróf Széchenyi Ödön 1892-ben harminc éves tűzoltó szolgálatát ünnepelte a szövetség Follmannt küldte ki aki július 12-én a szövetség nevében üdvözölte a pasát. A magyar küldöttségből Follmannt, Bárány N. Ernőt és Martinengó Nándort a szultán kihallgatáson fogadta. A következő évben a tizennegyedik nagygyűlésen (Szabadka, 1893. augusztus 12-16.) gróf Cziráky Béla elnök jelentette be, hogy Follmann Alajos alelnök előre haladott kora és gyengélkedése miatt az alelnöki tisztet tovább betölteni nem tudja és kéri, hogy erre az állásra ne is jelöltessék. Follmann 15 évig alelnökként 1878-tól, korábban 1870-től a szövetségi bizottmány tagjaként, a szövetség és az ország tűzrendészete fejlesztése érdekében igen sokat munkálkodott (az első elméleti előadást a szivattyúszerkezetéről és használatáról Budapesten magyarul ő tartotta, az első alap és szolgálati szabályok közreműködésével készültek, az első modem tűzrendészeti szabályrendietet a székesfőváros számára ő dolgozta ki stb). Hetvenöt éves volt amikor 1906. november 8-án elhunyt a nyugalmazott kir. Ítélőtáblai bíró, a III. osztályú vaskorona-rend lovagja, az országos tűzoltó szövetség volt alelnöke, a budapest önkéntes tűzoltó testület volt parancsnoka és 48-as honvédhuszár főhadnagy. Temetésén a szövetséget Breuer Szilárd titkár és Lukáts Gyula elnöki előadó képviselte.