150 éve született gróg Széchenyi Ödön (Budapest, 1989)

1864. november 3-án az udvari kancelláriához adott be kérvényt, s felhasznált minden összeköttetést hivatalosan és társadalmilag, hogy kieszközölje a kedvező döntést. Egy év múlva, 1865. november 28-án választ kapott, mely szerint: „.. .gróf Széchenyi Ödön abbeli kérelmének, miszerint az általa alapító társaival egyetemben Budapesten tervezett tüzoltóegylet életbeléptetése megengedtessék, hely adatik...". Az átdolgozott alapszabályokat is jóváhagyták (1866. szeptember 13-án 94001 számon). Időközben tudatosan készült párizsi vízi útjára, s tervei alapján 1866-ban egy 20 méter hosszú, 2.33 méter széles kis gőzhajót építtetett magyar anyagokból, magyar iparosokkal. Hajójának a „Hableány" nevet adta, s mivel hajóját maga akarta vezetni, 1866. november 12-én a helytartótanácsnál letette a dunai kereskedelmi hajóskapitányi vizsgát. 1867. árpilis 6-án indult el Pestről, hogy a Duna, Majna, Rajna, Marne folyókon és a Szajnán át vízi úton jusson el a párizsi világkiállításra, ő volt a kapitány, volt egy kormányosa, egy gépésze, egy fűtője, és egy 12 éves gyermekszakácsa. Nem részletezzük az út nehézségeit, de megemlítjük, hogy azok legyőzéséhez bátorság, ügyesség és türelem kellett, és ő megmutatta, hogy tud tűrni, fáradni, dolgozni és szembeszállni minden bajjal, ha arról van szó, hogy hazájának szolgálatot tegyen, hogy hazájára felhívja a külföld félreinformált figyelmét és téves felfogásukat helyes irányba terelje. Május 18-án érkezett a Szajnán Párizsba. Ezren és ezren akarták látni a csodát, mert magyar lobogóval még sohasem jelent meg ott hajó, s a Mars mező 40 ezer kiállítója közül senki sem büszkélkedhetett azzal, hogy ilyen úton érkezett a kiállításra. Egyszeriben Széchenyi Ödön lett a legérdekesebb ember Párizsban, III. Napóleon császár és Eugénia császárnő maguk is kétszer látogatták meg a gőzöst. A „Hableány "-t a párizsi világkiállítás aranyérmével tüntették ki, Széchenyi Ödön pedig vakmerő vállalkozásáért megkapta a francia becsületrendet. Ez az útja sportszempontból nézve úttörő volt. Vállalkozása Európa-szerte nagy feltűnést keltett nemcsak a hajósvilágban, hanem tudományos körökben is. Rávilágított arra, hogy azok az országok, amelyeken áthaladt, vízi útjaik kiépítését milyen irányba kezdjék meg. Széchenyi István fia, mint a közmunkák tanácsának tagja nagy buzgalommal igyekezett fejleszteni a fővárost. 1867-ben kérvényezte Buda tanácsánál, hogy a párizsi világkiállításon látott „emelőgép" mintájára a Várhegyen építsenek hasonlót. A következő év nyarán alapította meg a Budai Hegypálya Társulatot és már 1870. március 2-án megnyílta Wohl)art Henrik tervei alapján épített „Budai Hegypálya", a Sikló. A 100 méter hosszú kétvágányú pálya magasságkülönbsége 48 méter volt és 30 fokos szögben emelkedett. Meghajtását 35 lóerős gőzgép végezte. Két szálloda építése is nevéhez fűződik. 1868-ban engedélyt kapott arra, hogy felesége, Almay Irma tulajdonát képező Fő utca 72-73- szám alatti telken háromemeletes szállodát és kávéházat építhessen. A Széchenyi Szálló 1870-ben nyílt meg (később ez lett a Lánchíd u. 12. szám alatti Fiume Szálló). Az Első Magyar Szálloda Rt.-t is 1868-ban hozta létre és három év múlva már készen állt a Duna-parton a Grand Hotel Hungária, ami akkor Európa legjobban berendezett luxus szállodája lett. (Később, megromlott anyagi helyzete miatt eladta részvényeit.) Különféle részvényes vállalkozásai közül megemlítjük, hogy 1867-ben részt vett a későbbi MÁ VAG gyár alapjául szolgáló Magyar Svájci Gépgyárt Rt., a következő évben pedig az Újpesti Hajógyár alapításában is.