150 éve született gróg Széchenyi Ödön (Budapest, 1989)

Atyjától örökölte a sportok iránti érdeklődését. A „ Csónakdá "-ból kinőtt Nemzeti Hajóegylet egyik vezéralakja volt, s eleinte maga is evezősként versenyzett. Később a versenyek és bálok főrendezőjeként jeleskedett, sőt még tánczenét is szerzett a sport propagálására. Rózsavölgyi és társa kiadásában jelentek meg a Hableány polka, Hajóegyletipolka, a Regatta négyes, a Katinka keringő stb. zenemüvei. Sorolhatnánk tovább különböző - inkább kevesebb, mint több sikerrel járt kezdeményezéseit, de itt az ideje, hogy visszatérjünk a tűzoltás terén kifejtett munkásságához. 1867-ben merült fel az a gondolat, mivel a tűzoltóegyletbe nem tudtak elég működő tagot beszervezni, hogy egyesüljenek a Nemzeti Tornaegylettel. Az egyesülésből azonban nem sok jó származott a tűzoltókra nézve. Csak 1869-ben sikerült elérnie, hogy ellássák a tűzoltókat egyenruhával és a tornaegylet telkén mászótomyot állítsanak fel. Itt megkezdték a mászó-mentő gyakorlatokat és az általa beszerzett két angol fecskendővel a szerelést is gyakorolták. Az 1869 októberében tartott közgyűlés ejtette meg a két parancsnok választását, ők Széchenyi Ödön vezetésével láttak munkához. Kidolgozták a Nemzeti Torna és Tűzoltó Egylet tűzoltó osztályának alapszabályait és őrtanya kijelölését kérték Pest város tanácsától. Széchenyi Ödön fáradhatatlan, minden akadályt leküzdő és soha nem csüggedő akaratereje legyőzte a megnemértést, a közönyt, megnyerte a hatóságok támogatását, és ennek eredményeként 1870. március 9-én jelenthette Pest város tanácsának Kada Mihály helyettes polgármester, hogy „ az önkéntes tűzoltócsapat a belvárosi tüzoltószertárt elfoglalta és tűzesetenként rendes szolgálatot teend. " A gróf tevékenységének híre, ment vidéken is, és példájától lelkesítve nagyobb lendületet tett az önkéntes tűzoltóságok szervezése. Gróf Széchenyi Ödön szabadalmazott fecskendője