Dr. Váry Lászlóné - Minárovics János: Szent Flórián a tűzoltók patrónusa (Budapest 1988)

nál számos csoda történt; gonosz szellemeket űztek ki emberekből, lázas betegek gyógyultak meg és minden betegségben szenvedő hívő enyhülést talált. Az említett 40 keresztény börtönben végezte életét. Mindez történt Norcium-part közelében Lauriacumban, Diocletianus és Maximus uralkodása idején, amikor Aquilinus volt a helytartó. " A legenda második, csodákban bővelkedő részéről ugyanazon véleménnyel van minden kutató. W. Hornung, neves német történész szerint ez egy Karolingok korából (i. u. 800. körüli időszakból) származó hozzátoldás, a népköltészet egy igazi példája, amit a jámbor olvasó épülésére mesés elemekkel tarkítottak, s amit semmiféle hiteles tény nem támaszt alá. A holttest megtalálására és a sírhelyre (a monda szerint az a hely, ahol ma a St. Florian apátság áll) vonatkozó adatokat a történetiforrások nem említenek. Az Enns folyóba való bedobásáról szóló történet is utólag kissé kiszínezettnek tűnik. A keresztényüldözésekről írt beszámolóban - a történészek véleménye szerint - sok a más legendából átvett általánosság. A Flórián halálát leíró történet szinte szó szerint azonos a római bírósági iratokból ismert Iráneus legendájával. Iráneus Sirmium püspöke volt, kinek holttestét szintén vízbe dobták. Galeriusz idejében az illíreknél gyakori volt a vízbe fojtás, amivel azt szándékozták megakadályozni, hogy a holttestek feltámadjanak" és a hívek imádkozzanak hozzájuk. Ma azt feltételezzük, hogy létezett egy ókori hiteles feljegyzés a lorchí mártírról, Fóriánról, ezt ismerjük mi a Metzből származó Berni Kódexből. Ugyanígy ismerjük a Sirminumi Iráneus püspökről szóló iratok alapján a püspök halálának történetét. A két legenda a későbbiekben összefonódva élt tovább a néptudatban. Theodor Manmsen, neves történész úgy nyilatkozott, hogy „a Berni Kódex feljegyzései valóban régiek, a helyesírási hibáktól eltekintve valóban jók és első forrásnak tekinthetők". Ám a „Passió St. Floriani"-ról a Flórián legendáról azt tartotta, hogy ,fogalmazása modern", azaz legkorábbi keletkezési ideje a Karolingok korára tehető. A Fórián-kultusz elterjedése Körülbelül a VIII. század végére tehető a Flórián-kultusz kialakulása. Kezdetben területi védőszentként tisztelték, aki az Enns folyó mentén húzódó tartományt védte a keletről jövő avarok ellen. A felső-ausztriaiak ma is magukénak vallják Flóriánt, tartományi védőszentjüknek tekintik, mint az első olyan keresztény vértanút, akiről osztrák területen hiteles feljegyzések maradtakfenn. Flóriánfeltételezett sírjafölé a IX. században kolostort építettek. Az i.u. 805-ben alapított Ágoston-rend szerzetesei a sírhely fölé 819-ben oltárt emeltek. Arnulf király 888-ban ezen a helyen kisebb kolostort építtetett, amely az évszázadok során a különböző építészeti stílusok megjelenésével egyre bővült és alakult. A román stílusban épült részek ma már csak a kriptákban láthatók, néhol felfedezhetők a gótikus stílus jegyei, de a