Dr. Váry Lászlóné - Minárovics János: Szent Flórián a tűzoltók patrónusa (Budapest 1988)

mai kolostor egésze az osztrák barokk építészet virágkorárajellemző. Mai formájának építését Carlo Antonio Carlone milánói építész kezdte; az építkezés közel egy évszázadig elhúzódott. 1952-53-ban ásatásokat végeztek a kolostorban, ekkor bukkantak rá egy római kori település nyomaira,amiből azt a következtetést vonták le, hogy Lauriacum (Lorch) tartomány valóban létezett. Egy korábbi átépítés során, 1722-ben találták meg azt a malomkövet, amelyről azt tartják, hogy azonos a Flórián kivégzésekor a nyakába kötött malomkővel. A követ a kolostor kriptájában emelt oltáron őrzik, melynek oldalában egy kőkoporsó rejti a szent holttestét elföldelő Valéria asszony csontjait. Valéria nevét a régészek a csontjai mellett fekvő, római kolostorból származó sírkövön találták meg. Az első írásos bizonyíték a Flórián-kultusz terjedéséről az i.u. 800. körüli évekből származik. 79 l-ben jegyezték fel, hogy Nagy Károly az Enns folyónál háromnapos istentiszteletet tartott, ahol Szt. Flóriánhoz imádkozott, hogy vigye győzelemre az avarok ellen készülő hadsereget. A középkorban újból felvirágzott a Flórián-kultusz, kápolna viseli nevét, s a szent alakja bevonul az egyházi művészetben. A lorchi mártír első ábrázolása egy kéziratban talált tollrajz a XIII. sz. közepéről: ezt a Szt. Flórián apátság kolostorában őrzik. Ez nem azt jelenti, hogy nem létezik korábbi ábrázolás is a szentről, azonosítani azonban eddig egyetlen rajzot sem sikerült. Valószínűsítik, hogy Szt. Flórián megjelent már a XII. sz. közepén készült salzburgi Nonnberg freskón is, bár ezeken nem mint a tűz elleni védelem szentje. Ez a védőszerep csak a XVI. században jutott neki osztályrészül, III. Frigyes és I. Maximilian uralkodása idején. „Tartományi védőszent" jellegére utal Albrecht Dürer egy vázlata is, ahol az osztrák terület védőszentjei között ábrázolja a szentet, a tűzvédelmi attributA tabáni templom oltárképe umok nélkül, utalva arra, hogy