Dr. Váry Lászlóné - Minárovics János: Szent Flórián a tűzoltók patrónusa (Budapest 1988)

zói székhelye Ovilava város volt. A Duna folyó egyben a birodalmi határ vonalát is jelentette. Ezt a vízi határt védte a norciumi limes várakkal, kastélyokkal, őrtornyokkal megerősítve. A Norcium-part középső szakaszán táborvár állt, itt állomásozott a II. itáliai légió, a „Legio II Italica Pia Fidelis Antoniana". A táborvár védelmében épült és fejlődött Ovilava főváros és a tőle keletre fekvő hivatali központ, Aelium Cetium (ma St. Pölten). A legenda szerint ennek a három városnak a körzetében teljesedett be Florianusnak, a római hivatalnoknak a sorsa, 304-ben. Flórián történelmi személy Számos kutatót, történészt és tűzvédelmi szakembert foglalkoztatott ez ideig is a Flórián-legenda. Cikkek, tanulmányok sora jelent meg, bizonyítandó pro és kontra Flórián létezését, vitázva katonai vagy hivatalnoki beosztásán. A köztudatban ábrázolási formái alakították képét: lovagi felszerelésben, vagy római légiós öltözetbenjelent meg szobrokon, festményeken, műalkotásokon. Az ezeken látható katonás ismérvek szülték a következtetés levonását: Florianus katonaként, századosi (centurio) rangban szolgált Diocletianus római császár hadseregében. A hiteles, írásos bizonyítékok azonban mást mondanak. A keresztényüldözés idején a mártírokrólfeljegyzéseket készítettek, ezekből afeljegyzésekből a kereszténység elterjedése után gyűjteményt állítottak össze. Florianus vértanú nevével először az i. u. 750. előtti időszakból származó Codex Epter-nacensis kéziratában találkozunk. Ez a kódex a mártírok nevét csak tartományok, illetve területek szerinti felosztásban említi meg az ünnepnapok sorában, közelebbi adatokat, évszámokat azonban nem tartalmaz. I. u. 800 körül, Nagy Károly uralkodása idején írták meg a Berni Kó_ , . ^ dexet, ahol már részletes írást XVI. századi festmény, ismeretlen festő, , , , Felső-Ausztria olvashatunk Florianusrol: