Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZ GYULLADÁSÁNAK ELTÁVOZTATÁSA

büntették. Ha ártó tűz is keletkezett, akkor a vétkest lefejezték. Japánban már tűzfigyelő szolgálatot, tűzoltóságot hoztak létre, tűzfigyelő tornyokat építettek. Az, hogy az ártó - gyakran a haditevékenységekhez kapcsolódó szándékos tűz ebben az időben nagy kihívás volt az emberek számára számos példa bizonyítja. Az ókor nagy tűzesetei közül néhány - Trója égése (i.e. 2000-2500 között), Ninive pusztulása (i.e. kb. 885), az Ephesos-i Diana templom elpusztítása tűzzel (i.e. 356), Karthágó felégetése (i.e. 146), amelyek nyomán kultúrák, városállamok tűnnek el a lángtengerben. Róma az ókori világ egyik legjelentősebb városa is csaknem erre a sorsra jutott i.e. 64-ben, Néró uralkodása idején. Összegezve. A gyakori tüzek és tűzvészek miatt a tűz körüli eljárás egy minőségileg más, és szigorú rendje, és gyakorlata kel életre. Ennek bizonyítékai az írásos (kőbe vésett) rendelkezések megjelenése, ezek lényege a tűzoltásban való részvétel társadalmasítása, büntető szankciók bevezetése. Gyakorlattá válik a tűzoltó eszközök készítése és készenlétben tartása, „vízvezetékek" építése, vízszállító tömlők rendszeresítése, tűzgyújtási tilalom bevezetése, tűzfigyelő tornyok létesítése, tűzoltóság szervezése. A hatékonyság igen alacsony szintje összefügg az építések, építkezések szabályozatlanságával, az ember természettudományos ismereteinek hiányával. A görög és római kultúrában Nekünk magyaroknak a görög és római kultúrában honos tűzvédelmet azért is érdemes megismerni, mert hazánk területe az ókorban a Római Birodalomhoz tartozott. A mai Óbuda helyén lévő Aquicumban szervezett tűzoltóság, tűzoltóélet volt, a Birodalomban kialakított tűzvédelmi renddel, tűzoltási gyakorlattal. Ebből a tűzvédelmi kultúrából, ha elődeink közvetlenül nem is vettek át elemeket közvetett módon mégis néhányat közülük „örököltünk", ugyanis abból közvetlenebbül merítő tőlünk nyugatabbra született - főként osztrák és német - tűzvédelem több elemét évszázadok alatt adaptáltuk. De az aquincumi feltárások nyomán is némiképpen gazdagodott a magyar tűzvédelem. A mai Óbuda területén előkerült római kori tárgyi emlékek egy része a Tűzoltó Múzeum tulajdonában van, reprezentálva az előbb leírtak igazát. A Római Birodalomban talán az egyik legnagyobb tűzvész Rómában tombolt i.e. 64-ben (1. kép), amelynek kitörését Néró személyével hozták összefüggésbe, ugyanis elterjedt az a még ma is élő nézet, hogy a várost ő gyújtatta fel. Ez a félelmetes „égés" bizonyára a tűzvédelem területére vonatkozó számos tanulság levonására késztette az ókori Birodalom vezetőit. Róma égésének korabeli leírása jól szemlélteti a tűz pusztító munkáját, az emberek hősies küzdelmét. Erről a rettenetes tűzvészről

2 a krónikus a következőképpen ír: 2

Tűzvédelem I. (Könnyűipari Minisztérium Módszertani és Továbbképző Intézete. Megjelenési év nélkül. 60-61. oldal. A krónikás nevére, az idézett irodalomra nincs utalás. Tűzoltó Múzeum könyvtárának nyilvántartási száma: 2585/1. kötet.)