Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Minárovics János: A KISMOTORFECSKENDŐGYÁRTÁS TÖRTÉNETE

ványt kihúzható fogantyúkkal, 2 ember által hordozható legyen) súlya 2 órára elegendő üzemanyaggal együtt ne legyen több 125 kg-nál, a motor és a szivattyú kezelése és valamennyi műszer ellenőrzése egy helyről történjen. Azt is előírták, hogy átvételkor a fecskendőnek teljes névleges teljesítmény mellett (60 m emelőmagasságnál 300 l/p) kétórás tartós üzemet minden nehézség nélkül bírnia kell. Az irányelvek megtették hatásukat: a gyártók versenyre keltek a kismotorfecskendők fejlesztésében és gyártásában. A konkurenciaharcban figyelemre méltó műszaki konstrukciókat alkottak, amelyek azonban építési módjuk tekintetében jelentősen eltértek egymástól. Az akkori szakkiállításokon új mintapéldányokat mutatott be a Bacher-Kochendorf cég (350 1/p-es Metz-szivattyúval és önműködő dugattyús légtelenítő szivattyús megoldással), a Blacke-Frankenthal cég (400 1/p-es), a Fischer-Görlitz cég (300 1/p-es), a Flader cég (350 1/p-es vízhűtéses, 11 lóerős Breuer motorral),a Gothai Vagongyár (300 és 600 1/p-es Amag-Hilpert szivattyús vízgyűrűs légtelenítővel és kapcsolható kuplunggal) és a Metz cég (350 1/p-es). A Magirus 1926-ban a „Liliput I" márkanevű modellel jelentkezett, ami 300 l/p teljesítményű volt. Mehre rendszerű 9 lóerős vízhűtéses kéthengeres négyütemű motor hajtotta. A bakui kőolaj vidékre történt nagyobb sorozat gyártásánál AmagHilpert vízgyűrűs légtelenítő szivattyút építettek beléjük. További fejlődést jelentett 1928-ban a gázsugárlégszivattyú (a salzburgi Franc Oberascher cég szabadalma szerint a Baleké cég alkalmazta a négyütemű motor kipufogógázaival működő egyszerű és zavarmentes újítást) és a kétütemű motor bevezetése a tűzoltósági gyakorlatban. A Flader cég 1928 nyarán üzembiztosabb és olcsóbb 400-as fecskendőjénél a Zschopani motorművek vízhűtéses 12 lóerős DKW motorját építette be. A DKW motorok kismotorfecskendőbe történő beépítését más cégek is megvalósították, pl a Magirus is. 400-as kétütemű fecskendőjük ugyanakkor először korrózióálló aluminiumötvözetű szivattyúval készült. A szívócsonknak a kismotor fecskendő hosszanti oldalára való áthelyezésével elérték, hogy a kezelő jobban át tudta tekinteni a motort. Ez a tipus a „Goliath" nevet kapta és nagy hírnévre tett szert. A DKW a P/6 modell teljesítményét 14 lóerőre emelte, a vesztfáliai Basse und Selve-Altena motorgyár 1929-ben már 19 lóerős motort gyártott, amivel a szivattyú 25 %-os többletteljesítményét lehetett elérni. Az 1930-as évek kismotorfecskendői Németországban az 1930-as években 12 cég foglalkozott kismotorfecskendő gyártással. A Breuer cég 1930-ban egy 22 lóerős kéthengeres kétütemű motorral jelentkezett. Az eredmény a 600 l/p teljesítményű kismotorfecskendő megkonstruálása lett. Erre jó példa a Magirus „Goliath II"-je, ami 70 m emelőmagasságnál 600 l/p vizet szállított. A DKW motornál első ízben alkalmazták a fogaskerekes és fogasléces indító-