Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZ GYULLADÁSÁNAK ELTÁVOZTATÁSA

A debreceni kollégiumi törvények 1664-74 óta írták elő - svájci és wittenbergi példákat követve -, hogy a diákság vegyen részt a városban támadt tüzek felderítésében, és oltásában. A város elöljárósága elrendelte, hogy „szereztessenek mentől előbb a város költségén 50 bőrvedrek és a vízipuskák száma százra szaporítassanak"

6

. 1680-ban a magyar állam előírja, hogy a városok tűzrendészeti szabályzatot alkossanak, de a törökök kiűzéséig ennek nem sok foganatja van, később a gyakori tűz és a tűzvész is kényszerítő erővel hat ezek megalkotására. Sopron első ismert tűzvédelmi rendszabálya (1680) előírja, hogy elsőként a kőművesek, ácsok, kéményseprők, kovácsok közelítik meg az égő házat, mások vödröket és vizet visznek az oltáshoz; később elrendelik a tűzhelyek negyedévenkénti vizsgálatát, a világítás rendjét előírják, a tűzgyújtás, a tűzi fa tárolás rendjét szabályozzák, stb.

7 1699-ben Debrecen kamarai adminisztrátora beszámol arról, hogy hogyan szervezték meg a tűz elleni védekezést (a főbb elemei: tűz észlelésekor a harang félreverése, napszaktól függően iránymutató zászló vagy lámpa kihelyezése, tűzoltószereknek és víznek a fellobbant tűz helyére vitele, minden háznál horog és létra tartása.)

8 Modor község (Pozsony vármegye) németnyelvű tűzrendészeti szabályzata elrendelte, hogy a házigazda vagyoni állapota szerint köteles ellátni a házát tűzoltó felszereléssel úgymint vízipuskával, bőrvederrel, tűzhoroggal a tető lehúzásához.

9 Győr város tűzrendészeti regulája (1698) pontokban foglalta össze a megelőző tűrendészet, és a tűzjelzés legfontosabb szabályait. A tűzrendészet őreinek - a vigyázó embereknek elrendeli, hogy „éjjel-nappal járják az utcákat, ...hogy ha rendellenességet tapasztalnak - a figyelmeztetés mellett - hajtsanak be 12 forintos bírságot. " A tűzoltószerek újakkal bővülnek az új típusú kézi (Vancsa-féle fecskendő, vödör-, mankófecskendő), nagyobb méretű gólyanyakú, de a kendertömlős szívónyomó, légkazános fecskendők is kezdenek elterjedni. Hazánkban a tűzjelzés eredményesebbé tétele céljából már az 1700-as évek elejétől létesülnek vigyázó vagy strázsatornyok, az elsők között Nagykőrösön. Sopron 1700-ban elfogadott szabályrendelete szerint a tanácsháza előtti téren egy fémfecskendő áll készenlétben, s a külső kerületekben is ilyenek vannak vízzel feltöltve. Az ácsok havonta gyakorlatot tartottak ezekkel. 6

A vízipuskától a centrifugál szivattyúig - tűzoltó fecskendők fejlődése. (A Belügyminisztérium Tűzrendészeti Országos Parancsnoksága. Budapest 1964.) 17. oldal. 7

Szilágyi-Szabó: A tűzrendészet fejlődése az őskortól a modern időkig (BM. Könyvkiadó 1986.) 105. oldal 8

U.a.m.e. 106. oldal. 9

A vízipuskától a centrifugál szivattyúig - tűzoltó fecskendők fejlődése. (A Belügyminisztérium Tűzrendészeti Országos Parancsnoksága. Budapest 1964.) 16. oldal.