Tűzoltó Múzeum évkönyve 7. 2006 (Budapest, 2006)

Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZJELZÉS FEJLŐDÉSE A XX. SZÁZAD KÖZEPÉIG

a. Figyelőőrök - rendszerint toronyőrök, de ipar- és gyártelepek őrei, rend őrőrszemek, stb. is lehetnek b. Mozgó-, vagy járőrök, (éjjeli-, bolt-, telepőrök, rendőrjárőrök, stb.). • Nappal a helyi lakosság öntevékeny emberei. - A tűzőrök éberségét közvetlenül, vagy közvetve megbízhatóan ellenőrizni lehet úgy, hogy: • A toronyőrnek megadott időintervallumonként az ellenőrző tevékenységét síp-, vagy trombitajellel kell összekötnie. • A bakter énekelve, és kürtölve őrjáratozik. • Az éjjeli őrjáratozás során adott helyen bejelentkezést kell végrehajtani. - A „tűzi veszedelmet" időveszteség nélkül, egyszerűen tudtára adja a lakosságnak és a tűzoltóknak • A járőr tűzilármát csap: a „Tűz van!" felkiáltással. Közben síppal, kürttel, kéthangú jelzővel, trombitával, mozsárágyúval, ködkürttel, kézi szirénával is tudtára adja a lakosságnak és tűzoltóságnak. A felfegyverzett őrség lövéssel riaszt. • A figyelőőr a toronyban a harangot megkongatja, a kitört tűz irányát piros zászlóval, vagy vörös lámpással jelezi, közben a szócsővel is közre adja észlelésének eredményét. Nagyobb településeken a harangkongatások számával és ütemével, a különféle színű zászlókkal és lámpákkal jelzi azokat a városrészeket, ahol a tűz fellángolt. - A tűzőrséget riadóztatja. • A toronyőr az őrszobán levőket szócsővel, vagy húzócsengővel, csővezetéken elindított csontgolyóba helyezett riadójelzéssel. • Gőzsíppal, gőzkürttel, kézi (mechanikus) szirénával. • A szomszédok értesítését gyaloghírnökkel, lovasküldönccel, vagy jelzőrakétával. - A tűzoltásban közreműködők közötti információcserét, információáramlást megbízhatóan biztosítja. • Az élőbeszéddel. • Akusztikus és vizuális eszközökkel közvetített egyezményes jelek, és jelzések segítségével. d) Magyarországon a modern technika korszakában XX. század közepéig A XIX. század elején megindult ipari fejlődés - amely az 1870-es évektől rohamléptekkel zajlik - a tűzjelzés, a kommunikáció területén is nagyléptékű változásokat követel. Az ipari forradalom új iparágak, nyersanyag és energiaipar kifejlődését indukálja, ennek eredményeként modern gyárak, üzemek épülnek, mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítmények születnek, áruházak, raktárak, köz- és kulturális intézmények létesülnek, a lakótelepek nagy bérkaszárnyáiban tömegek élnek. Mindezek növelik a tűzveszélyt, és korszerű tűzrendészet megszületését kö-