Tűzoltó Múzeum évkönyve 7. 2006 (Budapest, 2006)

Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZJELZÉS FEJLŐDÉSE A XX. SZÁZAD KÖZEPÉIG

verte fel a diákokat. A diákok nemcsak a kollégiumban, hanem a városban keletkezett tüzek oltásához is kivonultak. A diákcsapat tűzi lármával, a kisbotos és a nagybotos vezetésével a legrövidebb úton igyekezett a kárhelyre (8. ábra). (A debreceni diáktűzoltók egyes írásos emlékek szerint 1657-től 1880-ig - több mint 200 évig - voltak főszereplői a tüzek megfékezésének.) Győr város tűzrendészeti regulája (1698) pontokban foglalta össze a megelőző tűrendészet, és a tűzjelzés legfontosabb szabályait (tűzfigyelés, tűzhír továbbítása, stb.), a tűzrendészet őreinek - a vigyázó embereknek, akik „éjjel-nappal járják az utcákat, elrendeli, hogy ha rendellenességet tapasztalnak - a figyelmeztetés mellett - hajtsanak be 12 forintos bírságot." Pécs város „Tűz ellen való rendtartása" (1764) előírja: - 4. "Ejtszakára istrázsák rendeltessenek, a kik a város részeit összve járván, szorgalmatosan vigyázzanak." - 5. "Az éjtszakai vigyázóknak, azon kívül, hogy minden órában kiáltani és a népnek szokott intést tenni tartoznak, az is lészen kötelességek, hogy mivel nékiek úgy is egész éjjel kell vigyázniuk, hogy mihelest a tüzet támodni fogják észre venni, az haranggal való jel adásra azonnal szaladjanak." A XVIII. században előfordult sok tűzeset és tűzvész a tűzvédelem törvényi sza9. ábra: II. József tűzrendészeti rendeletének címlapja