Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Minárovics János: Beszámoló az aquincumi víziorgona működőképes víziorgonaként történő rekonstrukciójáról

kivágás méretei 3.9x3.4 cm. A fújtató bőranyagának megerősítésére szolgált". Mivel ez a bronzlemez az általam pnigeusznak tekintett félgömbszerű tárgy belsejében látható (lásd a 2. képet), minden bizonnyal nem véletlenül került oda, hanem mert eredetileg is ott volt, de kivették belőle és kiegyengették! Miért ellipszis alakú a kivágása? Azért, mert mint az ábrázolómértanból ismeretes, ha egy gömböt henger alakú tárggyal döfünk át, akkor a döfés képe ellipszist ad s itt szerintem egy 3.4 cm külsőátmérőjü csővel döfték át magát a pnigeuszt és szükségszerűen a biztonságosabb csőcsatlakozást elősegítő vékony kerek bronzlemezt már eredetileg ellipszis alakú kivágással készítették el. Ha pontos mását addig hajlítjuk amíg az ellipszis alakú rész vetülete kört ad, akkor megkapjuk azt az ívet aminél fogva beleillik a félgömbszerű tárgyba és ebből annak félgömbszerűségére következtetni lehet. Gyűrű alakú tárgy esetében miért tették volna bele a két bronzlemez alkatrészt? Ezeknél kisebb darabok külön-külön vannak kiállítva a tárlóban. Szakértői vélemények 1. Kalmár János Szonntagh kitér arra, hogy szakértőket -köztük egy mérnököt - csak akkor hívtak segítségül, amikor az orgona alkatrészeit már kiásták. Ez így igaz és ehhez csak annyit kívánok hozzáfűzni, hogy a mérnök szakértő Kalmár János gépészmérnök volt. A Nemzeti Múzeum fegyvertörténészeként dolgozott és az aquincumi orgonát egyértelműen víziorgonának tekintette. Róla írja az ÚJ IDŐK LEXIKONA 1939ben, hogy "... fegyverrégészettel foglalkozott, ilyen irányú munkái főleg külföldi szaklapokban jelentek meg... E lexikon munkatársa." E minőségében így határozta meg a "Hydraulis" fogalmát": "Hydraulis-, hydraulos, görögül a.m.vízisíp, antik vízi-orgona. A görög Ktesibios szerkesztette Alexandriában, kr.e. 170 körül. A mai orgonák őse: a víznek szélnyomásszabályozó szerepe volt benne. Részletesen leírta Ktesibios tanítványa Heron a fizikus. Pneumatika és a római Vitruvius De architectura c.művében. A legjobb állapotban fennmaradt Hydraulis az aquincumban talált víziorgona. Kr.u. a III. századból." Kalmárról Nagy Lajos könyve előszavában így ír: "Az Országos Régészeti Társulat 1932. márc. 18-án tartott közgyűlésén ismertettük először leletünket s ugyanakkor Kalmár János fűzött hozzá értékes technikai megjegyzéseket. " Külön kiemeli, hogy Kalmár az orgona részek szerkezeti összetartozandóságának megállapítása által vitte előre munkájukat és ő volt az, aki Nagy Lajos könyvéhez műszaki rajzokat készített. A lexikon szerint Kalmár János évekkel Nagy Lajos könyve megjelenése után is egyértelműen víziorgonának tekintette a hangszert. (Kerestem Kalmár János hagyatékát, de elkéstem, már semmit sem lehetett megtalálni belőle.)