Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Minárovics János: Beszámoló az aquincumi víziorgona működőképes víziorgonaként történő rekonstrukciójáról

2. Sugár Viktor Egy másik szakértő megállapításait is idézem. Sugár Viktor orgonaművész, aki az orgona építésről számos tanulmányt írt, írt az aquincumi orgonáról is. A "Katolikus Kántor Egyházzenei Szemle a Magyar Országos Katolikus Kántorszövetség és az Országos Magyar Cecilia-Egyesület hivatalos közlönye" 1932. Jan.-Febr.Hó 1-2 sz.ban közölte Sugárnak "Az aquincumi víznyomású orgona" című írását

16

. Miután ismerteti a "múlt nyáron talált... feltűnően "HYDRA " névvel... "jelölt orgonamaradványokat, így fogalmaz: "A fúvóberendezés teljesen elpusztult, de minden bizonnyal víznyomású volt, amit az orgona neve "HYDRA" igazol... nincsen az sem kizárva, hogy többszólamúan is játszhattak: az orgona berendezése ezt kétségen kívül lehetővé tette. Végül még megemlítem, hogy a sípok mind nagyon szűken vannak méretezve, s így igen magas szélnyomással szólaltak meg, amit még az a körülmény is bizonyít, hogy mindannyija erősítő gyűrűvel van ellátva, akár a mai magasnyomású sípok... " Sugár Viktor -az orgonák kiváló ismerője- egyértelműen a hangszer víziorgona voltát hangoztatta. 3. Szabó Klára A Budapesti Történeti Múzeum régészétől, Szabó Klárától is kértem szakvéleményt az általam elgondolt bronz viztartóedény vonatkozásában. Megtekintette az Aquincumi Múzeumban akkor kiállított modellünket, aminél a bronz edényt egy külön legyártott 24 cm átmérőjű szájrésszel készült 20 literes üvegedény helyettesítette azért, hogy a pnigeusz működését szemlélni lehessen. Ennek az üvegedénynek a szájrészére ráfestettük a "bronzedényszáj

"-at az eredeti darab fényképe alapján. 1992 július 27-i helyszíni szemléjén azt a véleményét fejtette ki, hogy az elképzelt edény megfelelhet a valóságnak s jónak tartja elgondolásomat. Az általam csaptöredéknek tartott darabbal kapcsolatban közölte, hogy ismeretesek csappal ellátott edények a római korból, ismeretesek öntött és esztergályozott szájrészü olyan edények, amiknek testét kikalapálták, de általában viaszolvasztásos módszerrel öntötték ezeket az edényeket. (Szabó Klára szóbeli közlése.) 4. Trajtler Gábor Trajtler Gábor szakvéleményében

17 egyértelműen megállapította, hogy a félgömbszerű fémtárgy és a roncsolódott szélű bronzgyűrü két különböző alkotóelem.. "Ekét alkotóelem jól elhelyezhető egy hydraulis rekonstrukciójába. Az egyik a víztározó felső pereme, a másik pedig a légszolgáltató rendszer harangszerű záródása". Szakmailag nem tartja elfogadhatónak Szonntagh azon felvetését, hogy a pnigeusz félgömbalakú felsőrésze többnyire vízben lett volna, és ezért annak is korrodálódnia