Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Minárovics János: Még egy kérdőjel az aquincumi víziorgonával kapcsolatban

gélylemez darabok." Ugyan ő írja, hogy"... úgy igyekeztünk a megmaradt részek egy részét elhelyezni, hogy az fogalmat adjon az orgona kinézéséről. Itt a legkisebb sípsor van visszaadva, s kiegészítve elképzelhetjük a tartó faállványokat is az összekötő bronz szalagokkal és a két ezüstbevonásos medaillondíszitést az állványok oldalán, ahogy ez utóbbit a karthágói terrakottaszobrocskán is láthatjuk... " A két szabálytalan alakú lemezről nem tesz említést (könyvében más fontos tárgyakról pl. a félgömb alakú pnigeusról sem ad leírást). 3. kép. "Az orgona maradványai, kiállítva az Aquincumi Múzeum tárlójában. " A tárlóban, aminek fényképét könyve második oldalán közli- azonban nem így szerepel ez a sípsor. Ott falemezre applikálták a bronz táblát és számos töredéket, a két szabálytalan alakú lemez az alacsonyabb sipok irányában látható, a nagyobb a falemezre rátakar, a kisebb (a pnigeus fölött) a tárló aljára került. A tárló berendezésére készülve az említett sípsorról készült az 1.képünk, amin a sípok fordított sorrendben szerepelnek, a leghosszabb van a falemezből képezett tartóállvány illusztráció kisebbik oszlopánál. A kép érdekessége az, hogy a nagyobbik oszlopnál -az ajándékozási bronz tábla mellett-jól látható a négyzet alakú díszítés. Mivel a bronz tábla magassága 95 mm, a díszítés mérete 80x80 mm lehetett, rajta egy domborított kereszt jól kivehető ábrájával. Vájjon miért nem ír erről Nagy Lajos és az orgonával foglalkozott tudományos kutatók egyike sem? Korai kereszt ábrázolás az aquncumi víziorgonán Az orgona ajándékozási idejét Nagy Lajos a bronz táblán lévő szövegből állapította meg: "Az ajándékozás Modestus és Probus consulsága alatt történt Kr.u. 228ban". (Az egy évre választott consulok az ókori római köztársaság legfőbb tisztviselői voltak, akik felváltva gyakorolták a hatalmat és nevükkel jelezték az éveket). 85 évvel később 313-ban Nagy Constantinus és Licinus császárok hiva-