Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

3. Tűzrendészed felügyelet Magyarországon a tűzrendészet lassú és alulról jövő fejlődését az első világháború megállította. A Tanácsköztársaság ideje alatt megkezdték a kerületi tüzrendészeti felügyelet kiépítését és egy állást már be is töltöttek. A belügyminisztériumban 1921-ben tartott tüzrendészeti ankét is állást foglalt a vármegyei és járási tüzrendészeti állások megszervezése mellett. A felügyelők munkájának ellenőrzését 4-6 kerületi tüzrendészeti felügyelőre akarták rábízni. A tüzrendészeti felügyelet kiépítése a 230 000/1925. BM. számú rendelet kiadásával kapott nagyobb lendületet. A rendelet kimondta, hogy a tűzrendészet nagyobb mérvű fejlődése érdekében közszolgálati illetménnyel ellátott tüzrendészeti felügyelői állá­sokat kell szervezni. A teljes szervezet kiépítéséig már működő vármegyei és járási tüzrendészeti felügyelőket megtartották, ahol nem működtek, ott a feladatkör ellátására a vármegye egy-egy főiskolai végzettségű tisztviselőjét bízták meg és módot adtak nekik a szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítására. A tervek szerinti tüzrendészeti felügyelet megszervezését a trianoni békeszerződés is akadályozta. A tüzrendészeti felügyelet ügyében újabb előrelépést az 1929. novem­ber 15-én kiadott 259 591/1929. BM. számú rendelet jelentett, amely már lehetővé tette, hogy a fizetési osztályokba sorozott hivatásos vármegyei tüzrendészeti felü­gyelők álljanak a vármegyék tűzrendészetének élén. A rendelet ezeknek az állásoknak a kötelező megszervezését mondta ki. A tüzrendészeti törvény 1936-ban a vármegyei tüzrendészeti felügyeletet visszafej­lesztette, mert nem fizetési osztályokba sorozott tüzrendészeti felügyelői állásokat szervezett, hanem csak tiszteletdíjasokat, illetve költségátalányosokat, sőt a fizetési osztályokba sorozott vármegyei tüzrendészeti felügyelői állások kihalásos alapon megszűntek. 70 A tüzrendészeti törvény rendelkezése szerint Magyarország tűzrendészete felett a főfelügyeletet a belügyminiszter, mint legfőbb tüzrendészeti hatóság, az országos tüzrendészeti felügyelő közreműködésével gyakorolta. Amíg nem volt országos tüzrendészeti felügyelő, addig a belügyminiszter a felü­gyeletet kiküldött tisztviselője útján gyakorolta vagy pedig a vizsgálat megtartásával és jelentéstétellel az országos tüzoltószövetséget bízta meg. Az országos tüzrendészeti felügyelő az egységes vezetés megvalósítása érdekében minden országos tűzoltószövetségi elnöki tanácsülés előtt - amelynek a kerületi felü­gyelők hivatalból tagjai voltak - kerületi tüzrendészeti felügyelői értekezletet tartott, ahol az ország tüzrendészeti ügyeit és azzal kapcsolatos feladatokat megbeszélték. A megbeszélésen elhangzottak továbbadására a kerületi tüzrendészeti felügyelők, az országos felügyelő előzetes engedélye alapján összehívták a területükön működő tüzrendészeti felügyelőket és a hivatásos tűzoltóságok vezetői, ahol a kerületek tüzrendészeti ügyeit megtárgyalták. Az értekezletről készült jegyzőkönyvet a

Next

/
Thumbnails
Contents