Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

javaslatokkal együtt felterjesztették az országos tüzrendészeti felügyelőnek. A járási tüzrendészeti felügyelők a járások területén lévő tűzoltóságok vezetőinek bevonásával ugyanilyen értekezletet tartottak és az értekezletről felvett jegyzőkönyvet mindenki a vármegyéjének a tüzrendészeti felügyelőéhez terjesztette fel.

71 A kerületi vármegyei és járási tüzrendészeti felügyelők hivatali elhelyezéséről, a működésük dologi szükségleteiről (pl. nyomtatványok, fűtés, világítás, stb.) a működésük területén illetékes törvényhatóságok gondoskodtak.

72 Az országos tüzrendészeti felügyelőt a belügyminiszter 10 évi időtartamra nevezte ki. Az első országos tüzrendészeti felügyelőnek Dr. Szilágyi Lajos kamarást, Bihar vármegye főispánját nevezték ki, aki hivatalát 1936. november 7-től 1939. november 23-ig töltötte be. Ot követően Dr. Kiss Lajost, Budapest tűzoltó-főparancsnokát bízták meg, aki e feladatát kiválóan látta el, ezért a belügyminiszter 1941. január 1től 10 év időtartamra országos tüzrendészeti felügyelővé nevezte ki. (364 182/1940. V. BM. sz. r.) Az országos tüzrendészeti felügyelő egyben a Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek is hivatalból elnöke volt. Azzal, hogy az elnöki és az országos felügyelői tisztséget egy ember töltötte be, megakadályozták, hogy az ország tűzvédelmében kettősség alakuljon ki. A tüzrendészeti felügyelet és a tűzrendészet társadalmi ügyeinek intézését így sikerrel megvalósíthatták.

73 A kerületi tüzrendészeti felügyelőket az országos tüzrendészeti felügyelő véleményének meghallhatása után, 5 évi időtartamra a belügyminiszter nevezte ki. A tüzrendészeti kerületeket a tüzrendészeti közigazgatás decentralizálása érdekében alakították ki. Az országos tüzrendészeti felügyelő és a vármegyei tüzrendészeti felügyelők közötti összetartó kapocs szerepét a kerületi felügyelők látták el. Magyarországon 1936-ban 7 tüzrendészeti kerületet alakítottak ki. A győri II. kerületet a székesfehérvári tüzrendészeti kerülethez csatolták. A felvidéki kerülettel 1940-ben nyolcra, az erdélyi kerülettel pedig 1941-ben kilencre emelkedett a tüzrendészeti kerületek száma.

74 A kerületi tüzrendészeti felügyelők a törvényhatósági jogú és megyei városokat vizsgálták. A vizsgálat tapasztalatait tartalmazó jegyzőkönyvben a hiányzók és szabálytalanságok megszüntetésére vonatkozó javaslatokat rögzítették és az illetékes hatósághoz beterjesztették. A kerületi felügyelők vizsgálatának fő célja a hivatásos tűzoltóságok fejlesztésének előmozdítása volt. A hivatásos tűzoltóságok keretében rendezett kerületi és törvényhatósági tűzoltótanfolyamok színvonalát próbálták emelni és arról is meg kellett győződniük, hogy a tüzrendészeti jogszabályokban és az országos tüzrendészeti felügyelők parancsaiban foglaltakat betartják-e? Evenként más-más városban, a kerületi felügyelőknek tűzoltóverseny rendezéséről kellett gondoskodniuk. A vármegyei és járási tüzrendészeti felügyelők működését a kerületükben évenként kellett ellenőrizniük. Amelyik vármegyei vagy járási tüzrendészeti felügyelőnek a működése ellen alapos kifogás merült fel, annak a fel-