Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Minárovics János: Tűzistenek, égő áldozatok

Aquincumi kőoltár Mithrasnak a napistennek, az égi tűz forrásának Ezek a szabadban égő áldozati tüzek szeles időben tűzveszélyt jelentettek a környezetükre. Aquincumból ismeretes egy olyan mészkőből faragott Mithrasz oltár, aminek felső -tányérszerű- bemélyedésében égett az áldozati tüz a napistennek, az égi tűz forrásának. Az oltár alján kivésett üregbe ólomcsövön át vizet vezettek rituális mosakodás céljára. Mivel így a víz kéznél volt, feltételezhetjük, hogy az áldozat végeztével a parazsat lelocsolták a röptüz megakadályozása végett. Az iráni eredetű Mithras kultusznak időszámításunk kezdetén a római birodalomban is sok híve volt.Tiszteletének hazánk területén is számos emléke maradt fenn. A legkorábban telepített Mithras szentély Pannónia területén Poetovio-ban a második század közepéről ismeretes. Aquincum területén ezideig négy Mithreum-ot tártak fel. Mithras gyakori ábrázolása küzdelme a bikával. Az Aquincumi Múzeumban kiállított u.n. Symphorus - mithraeum oltárképén a bikaölő Mithhrast ábrázolták kísérőivel Cautes-sel és Cautopates-sel, akik feltartott illetve lefelé fordított fáklyával állnak mellette.